Az olasz állam 1906 és 1926 között négy köztéri alkotást ajándékozott Romániának.
Benito Mussolini a latin testvériség jelképeként 1926-ban ajándékozta Temesvárnak a római Lupa Capitolina bronzmásolatát. Észak-Erdély elvesztése után a magyarokat támogató duce ajándéka miatt román szélsőségesek járókelőket vertek meg az utcákon a nemzetiségük miatt. Az anyafarkas most az antifasiszta Európa egyik kulturális fővárosának turisztikai látványossága – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.
Mint ismert, Veszprém, valamint a Balaton térsége, illetve a görög Elefszínával mellett Temesvár a kontinens egyik idei kulturális fővárosa. Temesvár a multikulturalizmusára hivatkozva nyerte el azt a címet, közben a város szívében – ahova év végéig több százezer turistát várnak – Mussolini ajándéka díszeleg – hívta fel a figyelmet a lap.
A Magyar Nemzet az anyafarkas szobra kapcsán felidézte, hogy a csaknem öt méter magas, antik formákat idéző obeliszk tetején bronzból készült farkas táplálja a latin nép két ősatyjait, Remust és Romulust, akiket a románok is – mivel magukat keleti latin népnek tartják – saját őseik között tisztelnek.
– tették hozzá.
Az olasz állam 1906 és 1926 között négy köztéri alkotást ajándékozott Romániának, mindegyik a római Lupa Capitolinát utánozta, ezzel ismerve el a román nép latin eredetét. Az első anyafarkast Bukarest kapta Dacia rómaiak általi meghódításának az ezernyolcszázadik és I. Károly román király uralkodásának a huszonötödik évfordulóján. A negyedik farkas Temesvárra került,
Hozzátették, a jelképállítási „mánia” folytatódott, hiszen a későbbi években több mint húsz anyafarkast avattak fel országszerte, ám ezek már Romániában készült replikák voltak, nem a fasiszta olasz állam adományai – ismertette a lap.
A román–olasz rokonság hangoztatása beleillett a fasiszta duce azon törekvésébe, hogy újjászervezze a Római Birodalmat. Azt kívánta elérni, hogy a tengelyhatalmak – Németország, Olaszország és Japán – a második világháborúban aratott győzelmét követően Románia Olaszország befolyási övezetébe kerüljön. Ennek a célnak a megvalósítását szolgálták a birodalmi jelképnek számító szobrok – derült ki a cikkből.
1940-ben Mussolini ajándéka azonban problémát okozott. A második bécsi döntés után, szeptember 3-án, amikor Észak-Erdélyt a duce támogatásával visszakapta Magyarország, románok egy csoportja megtámadta a temesvári olasz konzulátust, ahonnan elzavarták az őröket, betörték az ablakokat, leverték a diplomáciai képviselet és az épületben működő Olasz Kulturális Intézet tábláját, majd a főtérre siettek, ahol több ezren csatlakoztak hozzájuk. Ott közös erővel döntötték le az obeliszket, miközben azt kiabálták
„Duce, duce, ia-ti cataua si ti-o fuce!” Vagyis: Vidd és d*gd meg a kutyádat, duce!”
Visszaemlékezések szerint a városban több összecsapásra is sor került ekkor a temesvári németek, a helyi magyarok és a román szélsőséges alakulatok között. Lincshangulat alakult ki, embereket vertek véresre az utcákon csak azért, mert úgy néztek ki, mintha ellenségek lennének – sorolta a Magyar Nemzet.
Nyitókép: Képernyőfotó
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
Nem semmi, kemény vélemény.
Valószínűleg a sűrű köd okozta a balesetet.
A Tisza Párt elnöke veszélybe sodorná Magyarországot és a magyarokat is – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
