Ferenc pápa is támogatja Orbán Viktor karácsonyi tűzszüneti javaslatát
Az egyházfő azt szeretné, ha minden fronton véget érne a vérontás.
Klimkin szerint ha megtagadják Ukrajnától a fegyvereket, egyúttal megtagadják tőle a területi integritás jogát is.
Pavlo Klimkin exkluzív interjút adott a HírTV-nek. A volt ukrán külügyminiszter kiállt amellett, hogy Ukrajna számára nincs más megoldás, csak a harc, az ukránok pedig harcolni szeretnének. A magyar kisebbségről szólva pedig azt mondta:
A politikus a Mathias Corvinus Collegium Merre tovább európai politikai közösség? című rendezvényére érkezett. Az interjú elején leszögezte, szerinte az egyik legfontosabb kérdés jelenleg az, milyen lesz a jövő Közép-Európája. Klimkin szerint látszólag olyan, mintha ebben a térségben állandóság uralkodna, ám ez nem így van; úgy véli: Közép-Európa állandó változásokon megy keresztül.
„Azt gondolom, hogy Közép-Európa többé elképzelhetetlen Ukrajna nélkül.
Európa tekintetében új szemlélet született. Hiszek abban, hogy az értékrendünkről, az életmódunkról van szó, a legfontosabb, hogy miként határozzuk meg Európát, különösen Közép-Európát” – fogalmazott. A volt ukrán külügyminiszter szerint ezekért a közös értékekért pedig ki kell állni azokkal szemben, akik megsértik azokat, mint például Putyin és rezsimje. Klimkin szerint Európa a közös értékek tere, ahol olyan emberek élnek, akik hasonló életmódot folytatnak.
„Meg kell védenünk az életmódunkat, meg kell értenünk, hogy fordulóponthoz érkeztünk. Ez egy olyan pont, ahol meghatározhatjuk, hogyan tartozunk Európához. Az invázió előtt az ukrán emberekről Európa többi országában azt tartották, hogy jó emberek ugyan, de nem igazán látták a különbséget ukránok és oroszok között.
De valójában Ukrajna és az ukránok mentalitásukat és történelmüket tekintve Európához tartoznak. Az oroszok pedig teljesen mások. Más nemzet, más valóság”
– fejtette ki.
Klimkin az európai uniós csatlakozási tárgyalások kérdésében optimista. Szerinte ugyan Ukrajna nem ideális ország még jelenleg, és a csatlakozás útja nem lesz a legegyszerűbb, de úgy véli, mindent meg kell tenni ezért. „Magyarország sem ideális még, minden vitájával együtt – például a jogállamisági vita, amit Brüsszellel folytat” – jegyzete meg. Hozzátette: nagyon hálás Magyarországnak, amiért segítséget nyújt az Ukrajnából menekülteknek.
A volt külügyminiszter elárulta: Ukrajnában az az általános vélekedés Magyarországról, hogy – ha nem is mindenben – de Putyin mellett áll. Hozzáteszi: egyes európai országok számára a kényszerű, szoros együttélés Putyinnal szükségszerű. „Kényszerű együttélés vagy együttműködés, nem mindegy – az ukránok nagy része azt gondolja, Magyarország együttműködik Putyinnal.” Klimkin kijelentette: megérti, hogy a fegyverszállítás Magyarország számára érzékeny kérdés, de az, hogy a közösségi lőszerátadást nem szavazták meg a magyarok, szomorú.
„Ha leáll a fegyverszállítás, hogyan tudnánk visszaszerezni a területeinket és a lakosságunkat, amelyet jelenleg Oroszország ellenőriz?
Ha megtagadják Ukrajnától a fegyvereket, egyúttal megtagadják tőle a területi integritás jogát is”
– fogalmazott. „Az ukránok harcolni akarnak a területeikért” – tette hozzá. Klimkin szerint Magyarország másként értelmezi a szolidaritást.
„Mi nem akarjuk, hogy a magyarok kevésbé legyenek magyarok. Szükségünk van rá a magyar származású ukránokra Kárpátalján, hogy őrizzék indentitásukat, mert így gazdagabbá válunk és megnyílnak a lehetőségeink, Számos hősi történetet hallani az oroszok ellen harcoló magyarokról.
A fedélzeten mindenkire szükségünk van. Minden magyart ugyanúgy kell tisztelni, mint egy ukránt.
Amire szükségünk van, az a nagyobb bizalom, nagyobb átláthatóság, és nem kell egy felfújni az útlevelek ügyét” – fogalmazott a határon túli magyarok kapcsán.
Klimkin szerint Magyarország a politikája miatt egyre veszti el a külhoni magyarokat Kárpátalján, Szlovákiában és Erdélyben is. „Folyamatosan veszíti a magyarság a terét és a magyar kultúra terét” – mondta.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a hét elején fogadta Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminisztert. Az államtitkár a megbeszélést követő sajtónyilatkozatában elmondta: a találkozón áttekintették a magyar-ukrán kapcsolatok elmúlt körülbelül tíz évét, és „azokat a momentumokat, amelyek előállítottak egy olyan helyzetet ebben a kapcsolatrendszerben, amely korábban nem volt jellemző”.
„Súlyos viták terhelték ezt a kapcsolatrendszert, elsősorban az ukrajnai magyar kisebbség jogi helyzete körül”
– fogalmazott.
Magyar Levente kiemelte: áttekintették, hogy milyen lépéseket tudnak tenni ma és a közeljövőben annak érdekében, hogy „az ukrán-magyar kapcsolatok politikai síkon is visszaterelődjenek abba az egészséges helyzetbe, amiben voltak a 2010-es évek közepe előtt”.
„Megállapítottuk, hogy olyan akadályok, amelyek áthidalhatatlanok, nem állnak ennek útjába.
Elsősorban a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetére vonatkozó kérdéseket kell elrendezni, de ennek minden esélyét adottnak látjuk”
– jelentette ki az államtitkár.
Jelezte, ez is a tárgya lesz hamarosan sorra kerülő kijevi látogatásának. Elmondta: április elején Kijevben végiglátogatja majd azokat a partnereket, akiktől részben azt várja, hogy ebben a kérdésben előre tudjanak mozdulni. A tárgyalásoknak témája lesz továbbá az a kiterjedt humanitárius tevékenység, amit Magyarország Ukrajna érdekében és Ukrajnában végez – ismertette.
„Át fogjuk tekinteni, hogy hogyan tudjuk elmélyíteni és kiszélesíteni ezt a tevékenységet, annak érdekében, hogy a pusztító háború hatásai mérséklődjenek és minél kevesebben szenvedjék meg azokat” – közölte Magyar Levente.