Uniós intézmények kontra Magyarország: perbe lépett a Parlament a gyermekvédelmi törvény kapcsán

Milyen ügyről van szó pontosan, miért akarja perelni a Parlament Magyarországot?

A gyermekvédelmi csomag több törvényt is módosított abból a célból, hogy egyes tartalmak ne jelenhessenek meg a kiskorúak számára a gyermekgondozási, közoktatási intézményekben, illetve a köznevelésben, valamint a médiában és a reklámokban. Ez a törvény ennek megfelelően tiltja a nemváltás gyermekek számára való népszerűsítését, a szexualitással kapcsolatos tájékoztatás jogát pedig kizárólag a szülők részére tartja fenn.

Az EP most szintén ideológiai alapon lép be a perbe és jogi eszközökhöz folyamodik, miközben a valóság az, hogy egy politikai küzdelemről van szó, ami valójában az értékeinkről szól.

Váratlan döntés volt a Parlament részéről, hogy belép a perbe?

A Jogi Bizottság keddi döntése egy jól előkészített politikai lépés. Az ilyenkor szokásos hangulatkeltés már korábban elindult, ez egyértelműen az európai baloldal akciója volt. Csak hogy példaként említsem, Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője a múlt héten, Strasbourgban, pont a magyar gyermekvédelmi törvény visszavonása érdekében áskálódott az EP-ben Magyarország ellen. A perbe lépésről szóló javaslaton is egy francia baloldali politikus dolgozott. És mindez annak ellenére történik, hogy a magyar társadalomban teljes konszenzus van a gyermekek védelmét, a szülők jogait és az általuk támadott szabályozás támogatását illetően. Az európai baloldal, a Parlament pedig ismét semmibe veszi az állampolgárok akaratát.

Milyen ellenérvei vannak a magyar kormánynak?

A család és a gyermekek védelmét Magyarországon az Alaptörvény biztosítja. A gyermekvédelmi törvény éppen azért született meg, hogy ezeket az alkotmányos elveket érvényre juttassa. A baloldal szándékos félrevezetése, csúsztatása, hogy ez a törvény beavatkozna a felnőtt emberek magánéleti döntéseibe, erről a valóságban szó sincs. A perben is azzal érvelünk, hogy a törvény a gyermek mindenek felett álló érdekét helyezi előtérbe, illetve a szülő azon jogát, hogy gyermeke nevelésével kapcsolatban maga döntsön. Ez ugyanis a szülő dolga, azt akarjuk, hogy ebbe ne avatkozhassanak be önjelölt civil szervezetek. De a legfontosabb érvünk az, hogy az Európai Unió nem rendelkezik semmiféle felhatalmazással arra, hogy beavatkozzon vagy egyáltalán állást foglaljon ezekben a kérdésekben.

Mit várhatunk, milyen érveket hozhat fel a Parlament?

A baloldali többség által uralt Európai Parlamentben továbbra is ott tartunk, hogy ha valaki a hagyomány, keresztény-zsidó értékrendre alapozva foglal állást a család fogalmáról, azt rögtön homofóbnak és intoleránsnak bélyegzi az európai fősodor. Az Európai Parlament perbe lépése újabb ideológiai zsarolási akció, úgy, ahogy az uniós források visszatartása is az. Mielőtt a gyermekvédelmi törvény kérdése előkerült, már nagyon közel voltunk a megállapodáshoz a Bizottsággal az uniós forrásokra nézve. Miután bemutattuk a gyermekvédelmi szabályozást, a Bizottság akadályokat kezdett gördíteni a folyamatok elé. Ez is az bizonyítja, hogy egy nyomásgyakorlásról van szó az uniós intézmények részéről. A Parlamenttel kapcsolatban arra számítunk, mindent meg fog tenni, hogy a családokkal kapcsolatos kérdésekre valamilyen módon kiterjessze az Európai Unió hatáskörét. Ezt nem engedhetjük, a mi álláspontunk egyértelmű: meg fogjuk védeni nemzetállamok jogait, meg fogjuk védeni a családokat, meg fogjuk védeni gyermekeinket!

Nyitókép: Mandiner/Mátrai Dávid