Sauli Niinistö finn elnök szerint országa korábbi csatlakozása nem rontja Svédország biztonsági helyzetét.
Sauli Niinistö vasárnap védelmébe vette hazája Svédország nélküli NATO-csatlakozásának lehetőségét.
Meg kellett volna tiltanunk Törökországnak a ratifikációt? Kissé őrülten hangzik”
– jelentette ki a finn államfő, miután Ankara március 17-én úgy döntött, hogy egyelőre csak Helsinki csatlakozását ratifikálja.
„Nagyon nehéz helyzetet teremtett volna, ha nemet mondunk Ankarának” – tette hozzá Niinistö, aki pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tárgyalt. A finn elnök hangsúlyozta, amennyiben rajtuk múlik, Svédországgal „kéz a kézben” akarnak az szövetséghez csatlakozni.
A finn NATO-tagság ratifikálása azonban Törökország és Magyarország kezében van”
– tette hozzá.
Niinistö a svéd SVT televíziónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy meglátása szerint Finnország korábbi csatlakozása nem rontja Svédország biztonsági helyzetét, mindemellett pedig reményét fejezte ki, hogy nem fog soká tartani, míg Svédország is követheti Finnországot a NATO-ba.
(MTI)
Nyitókép: ANTTI AIMO-KOIVISTO / LEHTIKUVA / AFP
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
Radoslaw Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.
Nem az oroszok felől.
Időről időre felbukkan a belga hadsereg a hírekben, és egyszer sem pozitív értelemben. A lőszerhiány például már olyan aggasztó méreteket öltött, ami az ország védelmi képességeit a nulla felé közelíti.
„Februárban pedig ismét kifizettük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat” – fogalmazott a miniszter.
„A csavaros észjárású Joe abszolút katasztrófa! ” – reagált közösségi oldalán a republikánusok elnökjelöltje.
