Megtört a jég: az oroszok egyre inkább hajlanak arra, hogy befejeződjön az ukrajnai háború

Szergej Lavrov azt is leszögezte, hogy Moszkva tartja magát a részleges tűzszüneti egyezséghez.

Amíg Ukrajna hadszíntér, nem lesz az Európai Unió tagja.
Néhányan meglepődtek, amikor a magyar kormány gyors döntéssel támogatta Ukrajna uniós tagjelöltté válását. Úgy érezték, hogy a kárpátaljai magyarság elleni sorozatos atrocitások vagy Volodimir Zelenszkij elnöknek a magyar választási kampányban játszott, láthatóan általa is megbánt szerepe miatt Ukrajna nem érdemli meg a belépést. Keserűségük és csalódottságuk érthető, a kormány magyar nézőpontból mégis jó döntést hozott. A magyar érdekeknek megfelelő feltételekhez kötött ukrán EU-csatlakozás támogatását akár hangosabban is képviselhetné. Több okból is.
Mindenekelőtt azért, mert Ukrajna csatlakozása csak akkor lehetséges, ha határait legalább egy tartós tűzszüneti egyezmény tisztázza.
nem feltételek nélküli felvételt. Amíg nem világos, mely terület felett érvényesül az ukrán szuverenitás, amíg Ukrajna hadszíntér, nem lesz az EU tagja.
Állítólag számos nyugati politikus Ukrajna mielőbbi felvételén dolgozik. Mégis, ha Kijev két éven belüli felvételről álmodozik, a kék-sárgába öltözött vezetők hirtelen elhallgatnak, és az uniós szerződések reformjától, az egyhangú döntések megszüntetésétől teszik függővé a tagságot. Ezzel a közmondásos borjúnyúzó péntekre tolják a határidőt. Ha Magyarország a csatlakozást szorgalmazná, a képmutató európai politikusokat is leleplezné. Vajon hogyan magyaráznák a brüsszeliták a Kijevvel szembeni hirtelen óvatosságukat?
Sokan dolgoznak azon nyugaton és keleten, hogy a magyar–ukrán kapcsolatok feszültek maradjanak. Egyesek Közép-Európát, Európa új hatalmi központját akarják a megosztással gyengíteni, mások az európai egységet akarják bomlasztani. A helyzet az, hogy Magyarország humanitárius segéllyel, a menekültek befogadásával és az ukrán gazdaság támogatásával sokkal többet tesz keleti szomszédjáért, mint amennyit a világsajtóban felépített imázsa alapján gondolnának. Ez is a csatlakozás támogatása mellett szól, mert Közép-Európába nem lehetne többet Ukrajna ügyében éket verni, és Lengyelország beláthatná, hogy tévedett, amikor a magyarellenes szirénhangoknak hitt.
Egy képzeletbeli EU-tag Ukrajna az európai politika erőviszonyait is átalakítaná, ami bőven rejt magában kockázatot hazánk számára. De cserébe akad bőven lehetőség is egy ilyen átrendeződésben. Szerbia, amely az utóbbi években szoros szövetségese lett Magyarországnak, például szintén reális esélyt kapna a csatlakozásra. Ukrajna esetleges felvételével pedig csökkenne az európai egyesült államok koncepciójának esélye. Nem véletlen, hogy az önzetlenséggel aligha vádolható britek évtizedekig szorgalmazták Törökország csatlakozását, mert abban látták az integráció mélyítésének legfőbb akadályát.
Jogos a kérdés, hogy Ukrajna uniós tagsága nem lenne-e ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel. Az könnyen belátható, hogy az Oroszország ellen honvédő háborút vívó országnak érdeke volna a csatlakozás a tagjai között hetvennyolc éve békét garantáló európai integrációhoz, de vajon jó lenne-e ez a magyarságnak is? Igen, van rá esély.
Egyrészt a bővítés csak szuverén magyar döntésként valósulhatna meg, amely a csatlakozási szerződés pontos feltételeinek ismeretében születne meg. A felvétel elvi támogatása nem jelenti minden feltétel automatikus elfogadását. Magyarországnak az utolsó pillanatig nyomásgyakorló vétójoga van a közösség bővítésekor. Emlékezetes, hogy a kilencvenes években a magyar EU-csatlakozást is a szomszéd országokkal kötött, kétoldalú kisebbségvédelmi szerződésektől tették függővé, ezek betartatása az uniós tag Ukrajnával szemben könnyebb lenne, mint egy unión kívülivel. Ne feledjük azt se, hogy 2024 nyaráig egy magyar uniós biztos folytathatná Kijevvel a csatlakozási tárgyalásokat.
Másrészt gazdasági érdekünk is Ukrajna felvétele. Nem elsősorban a tartalék munkaerő miatt, amely például Lengyelországot segíti, hanem a miniszterelnök idei évértékelőjében megfogalmazott vízió, a nyugat-magyarországi ipari övezet mintájára felépítendő Debrecen– Nyíregyháza–Miskolc-háromszög érdekében. Előbbinek fontos alapja a környező országok EU-tagsága és a határok átjárhatósága, így utóbbinak is elengedhetetlen feltétele a térség összenövése. Románia schengeni csatlakozását ezért is támogatja az osztrák–holland duettel szemben Magyarország. Ukrajna integrációja elengedhetetlen az új magyar gazdasági csodához. Bár magyar hagyomány az európai birodalom határának védelme, itt az idő, hogy annak egyik centrumát építsük fel.
Egy szó, mint száz: szerezzünk meglepetést a nyugati képmutatóknak, az ellenünk hergelt barátainknak, és támogassuk Ukrajna feltételekhez kötött EU-csatlakozását, mert az elhozná a minden szempontból előnyösebb békét, segíthetné a kelet-magyarországi gazdaságot és a kárpátaljai magyar kisebbség valós védelmét is.
A szerző a Nézőpont Intézet vezetője
Nyitókép: Az európai uniós tagországok államés kormányfői üdvözlik Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az uniós csúcson Brüsszelben február 9-én
Fotó: AFP/Hans Lucas