Zelenszkij szerint 200 ezer európai katonára lesz szükség Ukrajnában a béke garantálására
Az ukrán elnök Davosban figyelmeztette az EU vezetőit, hogy erősítsék meg magukat, mert az amerikaiak távol lesznek, az oroszok pedig közel.
Budapesten szólalt fel Mark Galeotti nemzetközi hírű Oroszország-szakértő, aki szerint a háborúnak csak egy ukrán győzelem vethet véget, ugyanakkor „mindenki boldogsága függ egy boldog és stabil Oroszországtól”.
Csütörtök este kerekasztal-beszélgetést tartottak a Corvinus Egyetemen az orosz–ukrán háború eszkalálódásának első évfordulója alkalmából.
aki mellett Krekó Péter Political Capital-főnök, Győrffy Dóra egyetemi tanár (Corvinus) és Istrate Dominik elemző foglaltak helyet a pódiumon.
A rendezvény elején a brit nagykövetség misszióvezető-helyettese köszöntötte a megjelenteket, majd Galeotti lépett a pulpitusra, hogy röviden ismertesse nézeteit az európai kontinens életét egy éve meghatározó konfliktusról.
A korábban realista Oroszország-szakértőként ismertté vált Galeotti arról beszélt: nem kérdéses az ukránok győzelme – csak az, hogy mikor következik be, illetve, hogy mit jelent az, hogy nyernek.
Mark Galeotti szerint a háborúban tovatűnt Ukrajna évtizedes megosztottsága, mint ahogy az országot addig is jellemző, rendszerszintű problémák – például a mindent átható korrupció és az oligarchák uralma – is veszítettek a jelentőségükből. A szakértő hangsúlyozta: az ukrán gazdaság annak ellenére is jól teljesít, hogy gyakorlatilag lélegeztetőgépen van, a hadsereg pedig – jelentős nyugati segítséggel – képes alkalmazkodni a háború változatos kihívásaihoz.
– úgy véli, az exszínész, „a megfelelő ember a megfelelő helyen, a megfelelő időben”.
A brit szakértő nem látja fényesen Oroszország helyzetét. Galeotti aláhúzta: az ukránok – hála a felfegyverzésükre hajlandó nyugati kormányoknak – huszonegyedik századi hadsereggel állnak a harctéren, amíg az oroszok kapacitásai végesek. Mark Galeotti szerint Putyin visszarántja Oroszországot az 1970-es évek Szovjetuniójának világába, mert – bár a gazdaság egyelőre jól viseli a nyugati szankciók hatását – a pénz egyre csak fogy, ami helyenként már most is kihívásokat jelent a politikai establishment számára.
Előadása végén Galeotti a Nyugatról is szólt. Az Oroszország-szakértő meglátása szerint természetes, hogy a szankcióknak ára van, ugyanakkor a Nyugat „a háborúnak ezt a módját választotta”. Mark Galeotti úgy véli: a Nyugat egységessége azt bizonyítja, hogy ezek az országok komolyan gondolják azokat az értékeket, amiket fontosnak tartanak, s ezekért hajlandók is konfrontálódni. Ne férjen kétség hozzá: Galeotti szerint a háborúnak csak egy ukrán győzelem vethet véget,
ugyanakkor „mindenki boldogsága függ egy boldog és stabil Oroszországtól”.
***
A bevezetőt követő pódiumbeszélgetés moderációját Bombera Krisztinára bízták, amihez képest kifejezetten üdítő volt a szakértők eszmecseréjét hallgatni, bár túl sok újdonság azért nem hangzott el.
Galeotti szerint meglepő volt, hogy Putyin rászánta magát a háborúra, Krekó pedig azon csodálkozott el, hogy Ukrajna – arányaiban – milyen jól viselte a konfliktus elmúlt egy évét. Győrffy és Istrate, akik mintha előre felosztották volna maguk között az atlantista bullshitfrázisok durrogtatásának és a magyar kormány kritizálásának édes terhét, az európai egység (természetesen ide nem értve a magyar kormányt) és a szankciók jelentőségét emelték ki.
A résztvevők nagyjából egyetértettek abban, hogy Putyin számára csak az jelenthet reményt, ha elapad az ukránok nyugati támogatása. Csakhogy erre kicsi az esély: Krekó hangsúlyozta, hogy felméréseik szerint az európaiak többsége támogatja a szankciókat, amire a cseh elnökválasztás kimenetele is jó példa (ott az atlantista Pavel tábornok győzött). Istrate arról beszélt, hogy „a kormányok jönnek és mennek”, de
Ezt a pontot Győrffy is igyekezett begyűjteni az ellenzéki érzelmű hallgatóktól, amikor arra utalt, hogy a Nyugaton „még mindig nem ébredt fel mindenki” – már ami Oroszország bűnös üzelmeit illeti –, „hiszen itt ülünk, Budapesten”.
Jóval érdekesebb volt az Ukrajna számára létező legjobb végkifejletet tárgyaló szekció. Galeotti itt elmondta, hogy a háború vége szempontjából a Krím sorsa lehet döntő fontosságú, szerinte ugyanis csak a félsziget izgatja az oroszokat, a Donbasz sorsa nem. „Még azok szerint is Oroszországé jog szerint a Krím, akik utálják Putyint” – jelentette ki a szakértő, természetesen az oroszországi lakosságra utalva. Szerinte az késztethetné Putyint egy esetlegesen túl heves reakcióra, ha a félszigetet támadás érné, hiszen az orosz elnök azzá a nemzeti ikonná szeretne válni, aki visszaszerezte a Krímet, nem azzá, aki csak elfoglalta néhány évre.
Az Oroszország-szakértő szerint talán egy nemzetközileg elismert népszavazás dönthetne a Krím sorsáról.
Érdekes volt Galeotti kiszólása Ukrajna esetleges NATO-tagságáról, amire szerinte „nincs feltétlenül szükségünk”.
Krekó Péter hozzátette, hogy az ukrajnai közvélemény-kutatások szerint a bucsai mészárlás óta az ukrán közvélemény többsége elutasít bármiféle békét Oroszországgal, miközben az oroszok többsége – amennyire ezt meg lehet ítélni a felmérésekből – támogatja a háborút. Itt Bomberának okvetlenül közbe kellett vetnie, hogy ezek a felmérések nem mindig megbízhatók. A Political Capital vezetője hangsúlyozta: nem szabad alábecsülni az érzelmek és a pszichológiai hatások jelentőségét sem, amiket nagyon nehéz demoszkópiai eszközökkel mérni.
A pódiumbeszélgetés vége felé a résztvevők a háború európai tanulságait is megvitatták. Mark Galeotti arra a realista álláspontra helyezkedett, hogy Európa megpróbálhat ugyan ragaszkodni a szabályozó hatalmi pozíciójához, de akkor egy konyhakéssel is el lehet majd foglalni a kontinenst. A szakértő szerint fontos azt látni, hogy Európában csak két olyan ország van – az Egyesült Királyság és Franciaország –, amely képes a saját területén kívül is erőt demonstrálni, s ezek közül előbbi már távozott az Európai Unióból. A szakértő szerint Európának ezért a saját kapacitásai fejlesztésére kellene koncentrálnia. Győrffy Dóra – aki szerint a több mint két éve nem amerikai elnök Donald Trump Vlagyimir Putyin legsikeresebb projektje – bízik a transzatlanti együttműködés fennmaradásában, amihez Krekó is csatlakozott. A Political Capital vezetője szerint ugyanis rendkívül nehéz Nyugat-Európában eladni a közvéleménynek a haderőfejlesztés gondolatát, viszont – a jelek szerint – az amerikai–európai kooperáció stresszhelyzetben bebizonyította, hogy jól működik.
A beszélgetés visszanézhető:
Fotó: MANDEL NGAN, MIKHAIL METZEL / AFP / SPUTNIK