A német statisztikai hivatal újraszabályozta az infláció mérését, így visszamenőleg lecsökkentették a tavalyi pénzromlást. Közben a német kormány a drága döner miatt magyarázkodik.
Mi sem bizonyítja jobban, hogy Németországba be lehet törni Schönánál új időknek új dalaival annál, hogy
A kabinet kommunikációs szakemberei azt ígérik, hogy az új platformon még közvetlenebbül lehet majd kérdezni, s ennek megfelelően a válaszok is közvetlenek lesznek. És hogy mindenki lássa, hogy a kormány komolyan gondolja ezt, azt is bejelentették, hogy az Instagramon tegezni fogják a felhasználókat.
A felhasználók pedig kérdeztek, s bár a kormányban talán abban reménykedtek, hogy a követők az ukrán rezsimnek juttatandó katonai támogatásokra, a kormány szociális intézkedéseire és woke mellékzöngéire lesznek elsősorban kíváncsiak, némiképp csalódniuk kellett.
Az Insta-felhasználók ugyanis azzal a jogos és égető kérdéssel kezdték bombázni a kormányt, hogy miért lett iszonyat drága a döner az utóbbi időben, és hogy mit lehetne ezzel kezdeni. „Kérem, Scholz úr, legyen szíves, csökkentse a dönerárakat, már így is 9 eurót fizetek egy dönerért, ami még csak nem is bio” – írta az egyikük.
„Szalam alejkum, drága testvérem, legyen már 2 vagy 3 euró a döner”
– kérte egy másik felhasználó.
Nota bene: a német kormány már hosszú ideje a kritikák kereszttüzében áll az elszabadult dönerárak miatt, ahogy azt az alábbi videó is tanúsítja. E sorok írója maga is több mint nyolc eurót fizetett egy dönerért Berlin egyik külvárosi kerületében tavaly novemberben, s szomorúan volt kénytelen konstatálni, hogy a currywurst sem lett olcsóbb az elmúlt időszakban.
A német kormány kommunikációs szakemberei a lakosság jelentős részét lázban tartó kérdésre persze valami nem túl váratlant húzott elő a kalapjából: szerintük a döner drágulásának „az orosz támadóháború” – ez a kritikátlanul ukránpárti német közbeszédben az orosz–ukrán háború kódneve – az oka, mivel emiatt többe kerülnek a hozzávalók, a szállítás, a bérlet és az áram, a gáz, meg a víz.
Az élelmiszerek fogyasztói árindexe 13,4 százalékkal növekedett az elmúlt évhez képest – derül ki az Instagram-bejegyzésből. A kabinet azt ígéri, hogy a rezsicsökkentés ottani megfelelőjével tovább támogatja majd a kereskedőket és az átlagembereket, bár – vallják be töredelmesen – ettől nem biztos, hogy olcsóbb lesz a döner.
Mindez nem csak azért érdekes, mert a németországi városok utcáitól elválaszthatatlan gyorsételdrágulása a jelek szerint annyira bosszantja a németeket, hogy már a kormányt is hajlandók nyaggatni miatta; hanem azért is, mert a drága döner miatti magyarázkodás éppen aznap jelent meg, amikor a német statisztikai hivatal (Statistisches Bundesamt) nyilvánosságra hozta az új inflációs mutatókat.
Amik – meglepetés! – sokkal kedvezőbbek, mint az eddigiek: például az is kiderül belőlük, hogy a németországi pénzromlás mértéke tavaly nem lépte át a tízszázalékos határt (nem úgy, ahogy eddig tudtuk).
Hogy lehet ez? Úgy, hogy a Statistisches Bundesamt megváltoztatta az infláció és a fogyasztói árindex kiszámításának módszertanát, így máris kedvezőbbnek tűnik az összkép.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
így a köztes időszak fejleményei kiesnek a képletből. Emiatt a 2020 utáni inflációs mérőszámokat utólag korrigálták, ami a 2021-es 3,5 százalékos érték esetében nem hozott változást, viszont a 2022-es adatokra igencsak kedvező hatást gyakorolt: az új módszertan szerint tavaly már nem is 7,9 százalékos volt a pénzromlás mértéke Németországban, hanem egy százalékponttal kevesebb.
A hagyományosan alacsony inflációra törekvő német gazdaságpolitika – hiszen mi lett abból, amikor legutóbb magas volt az infláció az országban, na mi? – hívei fellélegezhetnek: így már minden sokkal jobban fest.
A statisztikai hivatal nem végzett félmunkát: átvariálta a fogyasztói kosár összetételét és súlyozását is.
Az új fogyasztói kosárban például kisebb súllyal szerepelnek a pont most megugrott lakhatási költségek,
amikbe az albérleti díjak és a rezsiköltségek is beleszámítanak – amikre a háztartások mostanában természetszerűleg többet kénytelenek költeni. Egészen pontosan 23,1 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt, rezsicsökkentés és segélyek ide vagy oda.
Függetlenül attól, hogy a fentebb vázolt változtatásokra néhány évente minden statisztikai hivatalnak rá kell szánnia magát – különösképpen a fogyasztói kosár átalakítására, hiszen az emberek fogyasztási szokásai időnként azért változni szoktak –, a mostani korrekció sokakban keltheti a kozmetikai beavatkozás benyomását.
A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozó elemző aláhúzza: az új adatok alapján
(ahogyan a korábbi számok sugallták), sőt, a maginflációs mutató – amely a hosszabb távú nemzetgazdasági trendek megértését segíti elő azzal, hogy a számításakor nem veszik figyelembe a rövid időn belül gyorsan változó elemeket, mint az élelmiszereket és az energiát – még növekszik is (a decemberi 5,2 százalékról januárban 5,6 százalékra, vö. Magyarország esetében ez 24,8 és 25,4 százalék az MNB adatai szerint).
Ez viszont nem csak Németországban, hanem az egész eurózónában és EU-ban is komoly gondokat jelenthet a jövőben.
A nyitóképen: döneres az alsó-szászországi Oldenburgban (Fotó: HAUKE-CHRISTIAN DITTRICH / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP)
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Megzavart egy-két fejtegetést a statisztika az ATV péntek esti műsorában.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
