Kormány nélkül sodródva – Bulgária a háború árnyékában

Írta: Tóth Bálint László (MCC Társadalomtudományi Iskola)

Bulgária hosszú ideje kormányozhatatlan hajóként hánykolódik a balkáni válsággócok tengerén. Az évek óta tartó politikai instabilitást egyre inkább sztoikus közömbösséggel követő bolgár közvéleményt viszont elsősorban az foglalkoztatja, hogy országuk miért nem csatlakozhatott a schengeni övezethez, meddig tart még és milyen hatásai lesznek az energiaválságnak, megfékezhető-e az infláció, valamint, hogy tartható-e az euró 2024-es bevezetésének ígérete?

Keleten az orosz–ukrán konfliktus, nyugaton a szerb-koszovói szembenállás, valamint az Észak-Macedóniával fennálló évtizedes feszültségek, délről pedig a Törökország felől érkező bevándorlók szűnni nem akaró áradata okoz fejtörést a schengeni és eurózóna-csatlakozásra aspiráló Bulgáriának.

Az energiaválság és az infláció mellett azonban van még egy súlyos kihívás, amellyel az Európai Unió legkedvezőtlenebb termelékenységi mutatójával, legalacsonyabb átlagos munkabérével és legszerényebb egy főre jutó bruttó hazai termékével rendelkező államának szembe kell néznie:

Idegsebész v. Kémiaprofesszor: 0:0

Míg 2022 elején a nyugati szövetségi rendszer iránt elkötelezett Folytatjuk a változást (PP) vezette „korrupcióellenes koalíció” próbálgatta szárnyait, egy esztendővel később ismét kormányalakítási tárgyalásokat folytattak a rendkívül töredezett pártrendszerben versengő bolgár politikai formációk.

A közgazdász Kiril Petkov vezetésével 2021 novemberében alakult korrupcióellenes kormánykoalíció féléves huzavona után összeomlott az elitellenes–populista Van egy ilyen nép (ITN) párt kilépésével, ami a másfél éven belüli negyedik törvényhozási választás kiírásához vezetett.

Ezúttal a volt miniszterelnök, Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért – Demokratikus Erők Szövetsége (GERB–SZDSZ) szerezte a legtöbb szavazatot (25,33%). A konzervatív pártszövetség mégsem tudott visszatérni a 2021 áprilisában elvesztett kormányrúdhoz a zömmel pártonkívüliekből, illetve saját korábbi ellenlábasaiból álló szakértői kabinet ajánlatával. Az idegsebész professzor Nyikolaj Gabrovszki miniszterelnök-jelöltségével felállítani kívánt kormányt a legerősebb parlamenti frakción kívül csak a török–muszlim kisebbség képviseletében fellépő Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ), valamint a korábbi védelmi miniszter és ügyvivő kormányfő, Sztefan Janev vezette szélsőjobboldali Bolgár Felemelkedés (BV) frakciója támogatta, így a kezdeményezés 8 szavazat híján megbukott.

A kis megszakítással 2009 és 2021 között hatalmon lévő jobbközép GERB–SZDSZ pártszövetség hiába igyekezett pártonkívüli miniszterjelöltek fügefalevelei mögé rejtőzve véget vetni a belpolitikai patthelyzetnek.

Következésképp a legutóbbi választáson második helyezést elérő PP kaphatott újfent kormányalakítási felhatalmazást a szocialisták által támogatott köztársasági elnöktől, Rumen Radevtől. Ugyanakkor

Az októberi szavazáson 20 mandátumot szerző jobbközép választási szövetség, a Demokratikus Bulgária (DB) támogatása önmagában nem volt elégséges a pártonkívüli kémiaprofesszor vezette stabil kisebbségi kormányzás felállásához.

A szocialisták is tovább passzolták a kormányalakítás „forró krumpliját”

A két legerősebb választói felhatalmazással bíró párt kudarca esetén az államfő egyéni mérlegelés alapján az arra legalkalmasabb alakulatot kérheti fel kormányalakítási javaslat megtételére. Radev az előző év derekán alkalmazott gyakorlatához híven ismét a 2021 novemberi államfőválasztáson őt támogató Bolgár Szocialista Párthoz (BSZP) fordult az alkotmány által előírt harmadik, azaz utolsó kormányalakítási felkéréssel, mondván: a balközép párt a súlyos politikai polarizáció idején is megőrizte tárgyalóképességét.

Az egykori Bolgár Kommunista Párt örökségét tovább vivő alakulat világnézetileg és a politikai agenda tekintetében szintúgy távol áll a másik két, Kreml-barátként számon tartott politikai formációtól, az egykori védelmi miniszter, Sztefan Janev szélsőjobboldali BV-jétől, valamint a szuverenista–nacionalista Újjászületéstől (Vazrazsdanye). Az évről évre apadó szavazótáborral rendelkező szocialistákat és szatellitpártjaikat tömörítő BSZP Bulgáriáért (BSP za Bulgarija) nevű választási szövetséget elnöklő Kornelija Ninova is eredménytelenül zárta 2023. január 20-án a koalíciós tárgyalásokat. A korábbi miniszterelnök-helyettes, illetve gazdasági és ipari miniszter által vezetett szociáldemokrata szövetség korlátozott megbízatású nemzeti egységkormány összekovácsolására invitálta a parlamenti frakciók képviselőit, a tárgyalásokon azonban csupán a GERB, a DPSZ és a BV vett részt.

Következésképp 2023 tavaszán jön a két éven belüli ötödik nemzetgyűlési választás Bulgáriában. Addig is marad a hivatalban lévő ügyvivő kormány, a köztársasági elnök demográfiai és szociálpolitikai tanácsadója, Galab Donev vezetésével.

Új leosztás, új parti? Az államfő már keveri a lapokat…

A PP és a DB korrupcióellenes blokkja továbbra is élből elutasítja a fentebb említett alakulatokkal való együttműködést, hiszen a két új formáció éppen a régi elittel szembeni fellépésként szerveződött párttá az elmúlt évek rendszerellenes tüntetései nyomán.

Az ellenszenv kölcsönös, ugyanis a GERB–SZDSZ és a DPSZ egyaránt ódzkodik egy olyan kabinet támogatásától, amelyben a PP-t megalapító „harvardi duó” – Aszen Vaszilev és Kiril Petkov – gyors felemelkedése mögött

A páros be is rúgta a kampánymotort: a politikusok 2023 januárjában „elkottyintották”, hogy a háború kezdetén Bulgáriából érkezett az ukrán hadsereg szovjet gyártmányú fegyverzetéhez használt lőszerek egyharmada brit és amerikai finanszírozással, méghozzá teljes titokban. A PP-s kormánytagok tavaly év elején állítólag saját koalíciós partnereik tudtán kívül, fedőcégek segítségével juttatták el a szállítmányt a megtámadott kelet-európai állam részére Románián, Magyarországon és Lengyelországon keresztül. Ukrajna gázolajszükségletének mintegy 40 százalékát – titkos csatornákon keresztül – szintén Bulgária biztosította a háború kezdeti időszakában.

A politikai válság enyhülését a két éven belüli ötödik előrehozott törvényhozási választástól sem remélhetjük a jelenlegi pártviszonyok és választói pártszimpátiák alapján. A GERB kitartóan 25%-on áll a választói pártszimpátiák tekintetében. A második legnépszerűbb PP azonban az őszi voksoláson szerzett eredményéhez képest 2 százalékpontot veszített, így már csak a válaszadók 18%-ának szimpátiáját élvezi. A többi párt népszerűsége nagyjából változatlan, egyedül a szélsőségesen szuverenista Újjászületés erősödött valamelyest, miközben a szintén szélsőjobboldali BV már nem kerülne be a parlamentbe. A megmerevedő törésvonalak okán legközelebb a 2023-as önkormányzati választáson nyílik lehetőség a szétaprózódottság felszámolására, hiszen a tavaszi előrehozott parlamenti választásig nem várható számottevő erőviszony-változás a pártok között.

A tömbök bizonyára nagy erőkkel csapnak majd össze a helyhatósági voksoláson, mivel annak kimenetele befolyásolhatja a szereplők későbbi, törvényhozási választási esélyeit is. Mindezért nem kizárt, hogy a 2020 nyarától tartó politikai válságból legkorábban a soron következő őszi önkormányzati választások után – terv szerint 2024-ben – kezdhet kikecmeregni a délkelet-európai ország. Az említett évben ugyanis európai parlamenti választás lesz, amely szintén segíthet pontot tenni a több éve húzódó belpolitikai egyensúlytalanság végére.

akinek a kabinetalakítások kudarcai és a pártok közötti csatározások közepette folyamatosan felértékelődik a szerepe. Amellett ugyanis, hogy stabilitást sugároz és a nemzet egységét jelképezi, a 2021 novemberi elnökválasztáson fölényes győzelmet arató Radev politikai befolyása egyre gyarapszik az általa kinevezett ügyvivő kormányokon keresztül, a kiemelt figyelemmel kísért gyakori közszereplései (parlament feloszlatása, kormányalakítási felkérések, választások kiírása stb.) pedig népszerűségét és tekintélyét növelik.

Hogyan tovább, Szófia?

Az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze (RRF) minden idők legnagyobb állami finanszírozási csomagját biztosítja Bulgáriának a 2027-ig terjedő időkeretben. A permanens kormányválság okozta kiszámíthatatlan belpolitikai légkör, valamint az oroszok Ukrajna elleni agressziója által keltett geopolitikai bizonytalanságok miatt azonban kérdéses, mikor, hogyan és milyen hatékonysággal lesz képes azt az ország hasznára fordítani a szófiai vezetés.

Bulgária 2024-ben csatlakozni szeretne az euróövezethez, kilátásban van a teljes jogú OECD-tagság elnyerése, az új parlamenti pártok pedig példa nélküli reformintézkedéseket sürgetnek a magas szintű korrupció leküzdése, valamint az ipar és a szolgáltatások energiahatékonyságának javítása érdekében.

Mindeközben egyre súlyosbodó strukturális kihívások kiáltanak mielőbbi megoldásért, elhúzódik a több milliárd eurós uniós helyreállítási alap hatékony felhasználását segítő törvénycsomag elfogadása a nemzetgyűlésben, és 2023 januárjában még a folyóévre vonatkozó hivatalosan akceptált költségvetéssel sem rendelkezik a balkáni ország, holott a magas infláció és a gazdasági növekedés lassulásának veszélye Damoklész kardjaként lebeg a döntéshozók feje felett.

A nemzetközi befektetői környezet és a kereskedelmi partnerek megnyugtatását elsősorban egy határozott és reális célkitűzéseket magába foglaló kormányprogram elfogadása szolgálná, hiszen a politikai stabilitás helyreállítása égetően fontos lenne a fekete-tengeri és a nyugat-balkáni geopolitikai válsággócok közzé ékelődő Bulgáriában.

a parlamenti választásokon rendre alacsonyabb a részvétel, a pártok azonban továbbra is csekély kompromisszumkészséget tanúsítanak az alkufolyamatokban.

Nyitókép: Bojko Boriszov volt bolgár kormányfő leadja voksát a 2022 októberi választáson (Nikolay DOYCHINOV / AFP)