Mi a közös Nádas Péterben és Vlagyimir Putyinban, Bartus Lászlóban és a Die Weltben? Az, hogy az elmúlt időszakban mindannyian Magyarország területi követeléseiről vagy támadó háborújáról szőttek elméleteket.
Amióta Oroszország csaknem 11 hónappal ezelőtt lerohanta Ukrajnát, több ízben felvetődött, hogy a megtámadott ország nyugati területeit szeretnék megszerezni a vele szomszédos államok, többek között hazánk is Kárpátalját vagy legalábbis egy részét.
Legutóbb a Die Weltben jelent meg egy elemzés „Miért kell tartanunk Oroszország vereségétől” címmel. Martin van Creveld, a Jeruzsálemi Héber Egyetem tiszteletbeli történészprofesszora többek között azt írja a német újságban, az oroszok vereségét szinte biztosan Putyin rendszerének megdöntése követne, és olyan káoszt okozna, mint 1917-1921 között volt, amelyet akárcsak akkor,
„Lengyelország, Románia és Magyarország megragadhatná a lehetőséget, hogy visszaszerezze azokat a tartományokat, amelyeket 1919 és 1945 között elvesztett. Az eredmény? Az eurázsiai kontinens nagy része, amely Vlagyivosztoktól Varsóig terjed, lángokban áll, mert mindenki harcol mindenki ellen: a nacionalizmus, a szabadság, a vallás vagy bármi más nevében” – vázolta az apokaliptikus képét a szerző.
December elején a RIA Novosztyi arról számolt be, Lengyelország, Magyarország és Románia csak a megfelelő pillanatra vár, hogy területi követeléseket támasszon Ukrajnával szemben. Az orosz állami hírügynökség ezt Slobodan Samardzija szerb újságíróra hivatkozva írta, aki az elméletét azzal támasztotta alá, hogy Orbán Viktor nemrég egy futballmeccsen egy Nagy-Magyarországot ábrázoló sálban jelent meg.
„Magyarország gyakran ad ki ilyen térképeket, és használja őket rendezvényeken és emléktárgyként”
– olvasható.
A RIA Novosztyi azt írja „az orosz különleges műveletek beindulásával elkezdték szorosan követni az ukrajnai fejleményeket, és remélik, hogy átvehetik az ellenőrzést Kárpátalja felett”. A hírügynökség idézte Andrei Margát is, a volt román külügyminiszter korábban természetellenesnek nevezte Ukrajna határait. Lengyelországról pedig azt állította, annak ellenére, hogy támogatják Ukrajnát, „nem rejtik véka alá terveiket, hogy átvegyék az ellenőrzést Nyugat-Ukrajna felett, és így rögzítsék a határokat”.
Politikusok is megszólaltak már ebben az ügyben, többek között az orosz elnök. 2022. novemberének elején az Orosz Történelmi és Hadtörténeti Társaságok újjáalakulásának tizedik évfordulóján
Ezt azzal indokolta, hogy ettől a három országtól erőszakkal vették el a ma Ukrajnához tartozó területeiket. Putyin azonban a beszédben elsősorban azt sérelmezte, hogy a szovjet korszakban néhány orosz történelmi területet is átengedtek Ukrajnának.
Mindebből komoly bonyodalmak is származtak, miután a román kormány jelezte, nincsenek követelései Ukrajnával szemben, Lengyelország dezinformációk terjesztésével vádolta meg Putyint.
Magyarországról pedig többen azt állították – például – Bartus László, az Amerikai Népszava főszerkesztője –, nem reagált az orosz elnök szavaira. Holott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Indexnek adott nyilatkozatában leszögezte,
„nem tartjuk helyesnek a háborús konfliktust mélyítő nyilatkozatokat.
Az ilyen nyilatkozatok helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség!”
Bartus ennél durvábbakat is állított tavaly augusztusban. A lapjában megjelent cikk címe is egyértelmű: „Orbán Kárpátaljáért háborúba viszi Magyarországot”. Azt írja, „Lengyelek és szlovákok, legutóbb pedig az oroszok is egyre többet emlegetik azt a nyilvánvaló magyar »várakozást«, hogy Ukrajna orosz megtámadása kapcsán Kárpátalja Magyarországhoz kerül. Az biztos, hogy Putyinnak nincs szüksége Kárpátaljára, és Orbán támogatásáért cserébe szívesen lemond róla. Orbán a háborúval kapcsolatban kezdettől úgy pozícionálta magát, hogy ezt az opciót fenntartsa. A múlt héten pedig a Nemzeti Védelem című orosz lap főszerkesztője, Igor Korotcsenko mondta, hogy »Orbánnak katonapolitikai döntést kell hoznia« Kárpátaljáról.” (...)
„De ez a logika még kevés lenne annak kimondásához, hogy Orbán biztosan be akar vonulni Kárpátaljára, márpedig ez szilárd meggyőződésünk. Orbán már jó ideje fegyverkezik, s ez egyebeesik az oroszokkal kötött szövetséggel, amiből annyi látszik, hogy Orbán nyilvánvalóan Putyin és nem a Nyugat szövetségese. A NATO-ban és az EU-ban is az oroszok érdekeit képviseli, egészen addig a határig, hogy ki ne rúgják. Orbán soha nem mondott le a határon túli területek visszaszerzéséről, ez politikai elődjeinek öröksége, és saját történelmi küldetése. A Nagy-Magyarország.”
Nádas Péter is elragadtatta magát az elmúlt év októberében. Az író azt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak, hogy
„Miért volt itt Magyarország készenlétben? Ukrajna ellen harcolni?” – tette fel a kérdést, és azzal folytatta, „Valószínűleg a magyar miniszterelnök kapott néhány ígéretet Putyintól. Amikor Ukrajnában kitört a háború, Orbán Viktor arra számított, hogy úgy alakulnak majd a dolgok, mint 1953-ban Berlinben, 1956-ban Budapesten és 1968-ban Prágában.”
Nyitókép: A Nemzeti Összetartozás Emlékműve, Makoldi Sándor alkotása (2021) mellett található kőtábla a Hősök Terén (MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)
A rezsihátralékok gyors növekedése azt mutatja, hogy a lakosság jelentős része már a legalapvetőbb közüzemi díjakat sem tudja kigazdálkodni a háborús gazdasági helyzetben.
Felragyogott a boldogságtól az ukrán külügyminiszter.
Korrupció gyanújával őrizetbe vették a kijevi biztonsági erők a volt ukrán energiaügyi miniszterhelyettest.
Dmitrij Korcsinszkij abban bízik, az orosz elnök vissza fogja utasítani Trump béketervét.
Össztűz zúdult hazánkra.
Andrej Jermak túl messzire ment.
Az időpont is megvan.
A kormánypártban egymás után adják be a kilépési nyilatkozatokat, ami könnyen a monotöbbség összeomlásához vezethet.
