A kis települést szinte azonnal elhagyta az ukrán hadsereg, csak civilek maradtak.
Érdekes az észak-ukrajnai Szumi városának története. Szumi lakói még tavaly februárban egyik percről a másikra találták magukat a háború frontvonalában. Az oroszok megindulásakor az ukrán hadsereg szinte azonnal elhagyta a települést, azonban az ott maradt területvédő erők mindenkit megleptek azzal, hogy hat hétig tudták védeni az orosz határ mellett fekvő várost. A Guardian most velük készített egy interjút.
A cikk szerint február 24-én éjszaka a várost védelmező mintegy ötven ejtőernyősnek parancsban rendelték el, hogy hagyják el a határtól mindössze harminc kilométerre fekvő megyeszékhelyet, és vonuljanak vissza.
Volodimir Zelenszkij szilveszteri beszédében kiemelte a hátramaradt szumi civilek tevékenységét, akiket „az oroszok torkán akadt csontként” jellemzett.
A hadsereg kivonulása után csak néhány ezer civil maradt, hogy szembeszálljon az orosz csapatokkal. A fegyverzetük főleg gépkarabélyokból állt, mindössze néhány tucat hátrahagyott páncéltörő rakétájuk maradt a páncélozott járművek ellen.
Az ukrán hírszerző szolgálatok által március 16-án nyilvánosságra hozott állítólagos telefonbeszélgetésről készült felvételen hallható, amint egy orosz katona összeomlik, miután azt mondja az édesanyjának, hogy a szumi városán át vezető úton kellene végighaladniuk, de eddig „egyetlen menetoszlop sem jutott át épségben”.
Összesen 400 önkéntes védte a várost, amiből csak 20-nak volt katonai tapasztalata. „Nem volt semmilyen koordináció vagy utasítás Kijevből, vagy bármi ilyesmi. Mi magunk találtunk ki mindent” – említette az egyik megszólaló.
A két nyilatkozó szerint a fő tényező, ami megmentette a várost, az első csata volt:
Szerintük ez megalapozta a város hírnevét, viszont az akció után rendelték el az 50 ejtőernyős kivonását. Az egyik nyilatkozó megemlítette, hogy szerencséjük volt azzal, hogy az első csata és egyéb támadások meggyőzték az oroszokat arról, hogy sok fegyver és katona van Szumiban, holott a várost már csak civilek védték.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleg Petrasjuk
Bajban van az Európai Unió: romokban a versenyképesség, évtizedes lemaradásban az önvédelmi képesség, ráadásul vissza kell fizetni a gigantikus, 750 milliárd eurós „covidhitelt”. Ukrajna felzárkóztatási támogatása a tetemes költségek ellenére elsőbbséget élvez.
Nem lesz tűszünet júliusban, állítja Robert C. Castel.
Az ukrán külügyminiszter-helyettes szerint az oroszok kétségbe vonták az ország létezését.
Az újjáépítés óriási költségeit mi is fizetnénk, a magyar cégek versenyhátrányba kerülnének, de ami ennél is nagyobb baj, állandó áramkimaradások veszélyével kellene szembenéznünk, amíg az ukrán energiarendszer nem integrálódna teljesen az uniós rendszerbe.
Tóth Máté szerint a tények magukért beszélnek.
Valamire készül az orosz hadsereg.
Dömötör Csaba szerint nincs mentség arra, ahogy a Tisza Párt elnöke viselkedett Nagyváradon.
Volt itt minden: eldugott nemzeti szimbólumok, udvarlás a románoknak és a Szózat sikertelen felidézése.
