Ulf Kristersson egy konferencián hangsúlyozta, a stockholmi vezetés megtette, amit ígért.
Svédország biztos abban, hogy Törökország hozzá fog járulni NATO-csatlakozásához, viszont nem fogja tudni teljesíteni Ankara minden feltételét – jelentette ki vasárnap Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.
Kristersson egy védelempolitikai agytröszt svédországi konferenciáján arról beszélt: Törökország egyrészt megerősítette, hogy a stockholmi vezetés megtette, amit ígért, másrészt olyan dolgokat követel, „amelyeket nem tudunk, vagy nem kívánunk megadni neki”.
Svédország és Finnország tavaly május közepén kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Törökország egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO-felvételhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés húzódozását azzal indokolja, hogy a két tagjelölt állam „terrorszervezeteket” támogat, mint például a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).
Június végén már megoldódni látszott a vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország nem tett még eleget a megállapodásnak. Ankara egyebek mellett állítólagos terroristák kiadatását követeli. A török diplomácia december végén nagyon negatív fejleménynek minősítette, hogy a svéd legfelsőbb bíróság megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadatását, akit a török vezetés mások mellett felelőssé tett a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért, és az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok támogatójának tart.
(MTI)
Nyitóképen Ulf Kristersson. Fotó: JOHN THYS / AFP
Elszántan építi a jövőjét, miközben tiszteletben tartja történelmi gyökereit. A Kelet és Nyugat közötti hídszerepe, a modernizáció és a hagyományok egyensúlya, a hazánk iránti tisztelet egyaránt jellemző az országban. Riportunk Törökországból.
A NATO-nak védelemre van szüksége; akcióba lendülnek a Gripenek.
Ez lesz a harmadik alkalom, hogy Donald Trump nyomására találkoznak a háborús felek.
Mindkét szervezet olyan jogokat vindikál magának, amelyek mélyen sértik a tagállamok szuverenitását és megkérdőjelezik a demokratikus felhatalmazásukat.
Azért nem is annyira mohók: első körben 60 milliárddal is beérik, azt viszont minél előbb szeretnék megkapni.
Komoly influenszerek megirigyelnék azokat a számokat, amiket a magyar miniszterelnök kihozott a közösségi oldalból.
Obama úr a a nemzeti, konzervatív, keresztény alakok felé sajnos nem érzékenyít – vajon miért? Ungváry Zsolt írása.
