A világ egyik legveszélyesebb tengeri térségében mindössze három hajót raboltak ki 2022-ben, ami töredéke a 2019-ben regisztrált 26 kalóztámadásnak.
Rekordalacsony volt 2022-ben a nemzetközi vizeken regisztrált kalóztevékenység – közölte éves jelentésében a francia tengerhajózási információs központ (MICA) hétfőn.
A bresti központtal működő nemzetközi szervezet adatai szerint 2022-ben összesen 300 kalóz- és rablótámadás történt a világ tengerein, a MICA 2008 óta vezetett statisztikái alapján ez a legalacsonyabb éves értéknek felel meg. Az utóbbi évek adatai alapján a világ egyik legveszélyesebb tengeri térségében,
Ugyanezeken a vizeken a 2019-ben elrabolt 146 személlyel szemben 2022-ben csak ketten váltak emberrablás áldozatául. Az éves jelentés idézi Katja Lindskov Jacobsent, a Koppenhágai Egyetem kutatójának elemzését, amely szerint az utóbbi időben számos kalózcsoport fordult inkább az illegális olajkereskedelem felé, amelynek során lopott kőolajat szállítanak és illegális olajfinomítását végeznek.
A francia jelentés adatai egybevágnak a malajziai és londoni központtal működő Nemzetközi Tengerhajózási Iroda (IMB) októberben publikált utolsó negyedéves jelentésével, amely szintén rekordalacsony számú kalóztámadást jelzett előre az 1992 óta vezetett statisztikájukban.
Miközben a tengeri kalózakciókat általában nemzetközi vizeken hajtják végre, az adatokból kiderül, hogy a tengerjáró hajók elleni rablótámadásokat elsősorban egyes országok felségvizein követik el, és ezek száma a szingapúri és a (Kuala Lumpur melletti) melakai tengerszorosban 2022-ben nem csökkent, hanem nőtt.
Éric Jaslin fregattkapitány, a MICA francia vezetője a jelentés kapcsán hangsúlyozta:
csak átmenetileg jövedelmezőbb és kevésbé kockázatos üzletekbe fogtak, mint az illegális kőolaj-, fegyver- és kábítószerkereskedelem.
(MTI)
Fotó: JENS BUTTNER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Az intézmény vezetése 2015 óta tudott a biztonsági hiányosságokról, mégis csak 2032-re fejeződhetnek be a szükséges fejlesztések.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Rövid bejegyzéssel érkezett a miniszterelnök a sajtótájékoztató után.
A világ napelem-kereskedelme egyre inkább Kína kezében összpontosul: a 2013-as 30 százalék körüli részesedését 2024-re közel 70-re tornázta fel, de nem elégszik meg ennyivel.
