A segélyezetteknek ma már majdnem az ötven százaléka külföldi Németországban. A szövetségi tanács most elgáncsolta a szocdemek nagyszabású pénzosztási tervét.
Kicsit több mint húsz évvel ezelőtt a Gerhard Schröder-féle szociáldemokrata–zöldpárti kormány a németországi társadalombiztosítási rendszer átfogó reformjára szánta el magát. Az új rendszer alapjainak kidolgozásával az egykori Volkswagen-menedzser, Peter Hartz vezette reformbizottságot bízták meg.
többek között a munkanélküli-segélyeket szabályozó Hartz-IV-csomag is. A Hartz-IV (Hartz-vier) mint szókapcsolat azóta afféle szállóigévé vált Németországban – és persze a közéleti-szakpolitikai viták állandó témájává.
Két évtizeddel később az Olaf Scholz-féle szociáldemokrata–zöldpárti–szabad demokrata kormány a Hartz-IV-rendszer megreformálására készül. Az új Hartz-IV-t Bürgergeldnek, azaz állampolgári jövedelemnek hívnák, s afféle alapjövedelemként szolgálna az arra jogosultak esetében. De nem mindenki örül neki egyformán.
A Bürgergeld alapvetően a szociáldemokraták ötlete, de elvi szinten a szabad demokraták támogatását is élvezi. Az alapkoncepció szerint
ami végső soron afféle egyszeri korrekciónak is tekinthető, hiszen infláció Németországban is van (csak jóval alacsonyabb, mint hazánkban). Ezzel a kormánypártok mellett a legnagyobb ellenzéki párt, a CDU–CSU is egyetért.
A szociáldemokraták azonban azt is szeretnék, hogy a munkaügyi hivatalok ezután ne járjanak olyan szorgalmasan a segélyezettek nyakára, mint eddig (össze persze eddig sem törték magukat a Hartz-IV-jogosultak életútjának követésében, erre később még kitérünk): a jelenlegi rendszerben ugyanis van egy pár szabály, ami alapvetően mégsem tette leányálommá a segélyezetti státuszt Németországban. A segélyezettek például nem lakhatnak akármekkora lakásban és nem lehet akármekkora vagyonuk sem, ráadásul a havi segélyük megrövidítésével is számolniuk kellett, ha például nem jelentek meg a munkaügyi központokban szervezett konzultációs alkalmakon.
Az új Bürgergeld-koncepció lazítana az eddigi szabályokon, és – az előterjesztő Hubertus Heil szociáldemokrata munkaügyi miniszter szándékai szerint – azt is megígéri, hogy a segélyezés első hat hónapjában a jogosultaknak akkor sem kell majd retorzióktól tartaniuk, ha (az eddigi példánál maradva) nem járnak konzultálni a munkaügyibe.
Az ellenzéki pártok, elsősorban persze a CDU–CSU nem ok nélkül orrontanak számolatlan pénzosztást a Bürgergeld-koncepció kapcsán. Az uniópártok (és egyébként az AfD is) azt mondják, hogy a szocdemek reformja újabb szög a németországi szociális piacgazdaság koporsójában, mert
A testvérpártok közzétettek néhány számítást is, amelyek szerint adott esetben egy Bürgergeld-jogosult jobban kijön egy hónapban az állami ingyenpénzzel, mintha minimálbérre bejelentve dolgozna, de erről a baloldali elkötelezettséggel „egyáltalán nem” vádolható közmédia hírportálja, a tagesschau megírta, hogy félrevezető, tehát valószínűleg „az is”.
Álságosnak persze álságos a kereszténydemokraták aggodalma a segélyezés miatt, elvégre 2005 és 2021 lett volna tizenhat szűk esztendejük a saját ízlésük szerint megreformálni a rendszert, de ez valahogy elmaradt. Sőt. A CDU vezette kormányok több mint másfél évtizedes országlása akár a szociális ellátórendszerre mért szisztematikus szőnyegbombázásnak is felfogható: a Frankfurter Allgemeine Zeitung által szemlézett hivatalos statisztikák szerint 2015-ben még 4,6 millió német és 1,3 millió külföldi kapott Hartz-IV-t, mára viszont 3 millió német és 2,4 millió külföldi jogosult erre a segélyre. Mi történt?
Az elmúlt évek menekülthullámai, pontosabban az ezekkel járó szociális terhek láthatóan váratlanul érték a német kormányokat az elmúlt hét esztendőben.
mindenkinek egyből megígérték a Hartz-IV-t, de hasonlóan járt el a nagykoalíció a „szíriai” menekültek esetében is.
A fentebb idézett statisztika tanúsága szerint a segélyezetteknek ma már majdnem az ötven százaléka külföldi – az ő számuk kis híján megkétszereződött, miközben a németeké 1,6 millióval csökkent.
Mindez nem csak abból a szempontból jelent problémát, hogy egyre több olyan ember vesz igénybe szociális juttatásokat Németországban, akiknek az esetében még az elvi lehetősége sem áll fenn annak, hogy életük során bármikor is befizettek volna a közösbe, hanem abból is, hogy ezeket az embereket az időskori elszegényedés veszélye is fenyegetni fogja. Ha munkába is állnak egyszer, sokuknak életkoruknál fogva
A magyarhoz hasonlóan egzisztenciális válságban lévő német felosztó-kirovó nyugdíjrendszer átfogó reformja azonban egyelőre nem szerepel a jelzőlámpa-koalíció tervei között, mint ahogy az előző kormányok sem igazán mertek hozzányúlni a kérdéshez. Érthető okokból.
A német parlament egyfajta második kamarájaként szolgáló szövetségi tanács, a Bundesrat hétfő délelőtt nem meglepő módon elutasította a Bürgergeld bevezetését. A Bundestaggal ellentétben ott nem volt meg a kormánypártok szükséges többsége a javaslat elfogadásához.
Kis győzelem ez a kereszténydemokratáknak – azért csak kis, mert
A vonatkozó törvényjavaslat most a Bundesrat és a Bundestag között működő egyeztető bizottság elé kerül majd, ahol a kormány képviselőinek nyomására valószínűleg rohamtempóban igyekeznek majd valamilyen kompromisszumos megoldást találni. Hogy a Bundesrat miben hajlandó engedni, az egyelőre még nem ismert.
Mindenesetre – ahogy az imént vázoltak sugallják – közel sem biztos, hogy a német szociális ellátórendszer jelenlegi és előre látható nehézségeire a Bürgergeld bevezetése a legjobb megoldás. Az viszont valószínű, hogy a rendszer további működését lehetővé tévő reformokat nem a jelenlegi szövetségi kormány fogja meghozni.
AFP: FRANK RUMPENHORST / DPA / Picture-Alliance via AFP
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Hamarosan nehéz helyzetbe kerülhet Ukrajna a brit lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint.
Az EU új külügyi főképviselője arról is kifejtette a véleményét, hogy szerinte az orosz gazdaság katasztrofális állapotban van.
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Nem tetszett neki az, ahogy a szervezők az oroszokkal bántak.
