A Média1 alapítójának is szemet szúr a Telex elfogultsága Magyar Péter felé (VIDEÓ)
Szalay Dániel a Magyar Márton nevéhez köthető kontroll.hu kapcsán megjegyezte, hogy „zavaró az álfüggetlensége”.
Svédország és Finnország belépésével Oroszország újabb NATO-s szomszédokat kapna, pedig a Kreml állítása szerint részben éppen emiatt harcolnak az ukránokkal.
Mint arról korábban lapunk is beszámolt, az orosz-ukrán háború előtt a Kreml által megfogalmazott orosz sérelmek között
és a bővítésekkel eljutott az orosz érdekszféra határáig, Ukrajna és Grúzia felvételével pedig már behatolt volna ebbe a zónába. A hadműveletek megindulása után Putyin többször is ezt az érvet hozta fel a háború megindításának fő érveként. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
A Kreml korábban hangsúlyozott álláspontja azért is lehet érdekes ismét, mert Törökországot és hazánkat leszámítva, már az összes többi NATO-tagállam ratfikálta a svédek és a finnek csatlakozási kérelmét a NATO-hoz – mutat rá szerdai cikkében a Portfolio. Mint írják:
hiszen a svédek igen fejlett fegyverrendszerekkel rendelkeznek, valamint a hadseregük modernizációs szintje már most is felülmúlja több NATO-tagállam mutatóit – idézi a portál Peter Caddick-Adams, brit történészt.
A lap arról is tájékoztat továbbá, hogy egy felmérés szerint a két skandináv állam lakosságának több mint fele úgy gondolja:az orosz-ukrán háború elindulása miatt egyre több érdekük fűződik részt venni egy védelmi szövetségben.
A két északi állam felvétele a NATO-ba így vélhetően közel sem egyezik az orosz érdekekkel, hiszen érdekérvényesítési lehetőségük gyengülni fog,
A fentiek tükrében tehát aligha támogatja Oroszország a finnek és a svédek csatlakozási ötletét.
„A Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat és beleértve az európaiak jelentős részét – a háború közben ismerte fel azt, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot” – vélekedik Tálas Péter. Mely szakaszában jár az ukrajnai háború? Miért proxy-háború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál? A biztonságpolitikai szakértő válaszol a Mandiner Világrend adásában.
A nyitóképen Sanna Marin finn miniszterelnök látható. A kép forrása: Diego Ravier / Hans Lucas / AFP