NATO-főtitkár: Míg mi pénzben, addig az ukránok a vérükkel fizetnek

2022. november 25. 12:58

„Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vall Ukrajnában, még brutálisabb lépéseket tesz” – véli Jens Stoltenberg.

2022. november 25. 12:58
null

Mindannyian nagy árat fizetünk Oroszország ukrajnai háborúja miatt, de míg mi pénzben, addig az ukránok a vérükkel fizetnek érte – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a szövetség külügyminisztereinek jövő heti bukaresti tanácskozást megelőző pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vall Ukrajnában, még brutálisabb lépéseket tesz, szándékosan az ukrán városokat és a létfontosságú infrastruktúrák támadja rakétákkal, megfosztva a lakosságot a fűtéstől, világítástól és az élelemtől – tette hozzá a főtitkár.

„Európa és a világ többi része számára is nehéz idők járnak, különösen mert jelentősen megnőttek az élelmiszer- és energiaárak, de ha hagyjuk, hogy Putyin elnök győzzön, akkor mindannyian sokkal nagyobb árat fogunk fizetni hosszú éveken keresztül” – hangsúlyozta. Stoltenberg szerint a szövetségesek érdeke, hogy támogassák Ukrajnát, „mert ha Putyin és más tekintélyelvű vezetők azt tapasztaljak, hogy az erőszak kifizetődő,

és ez még sebezhetőbbé teszi az egész világot.

Mint mondta, a szövetségnek segítenie kell Ukrajna jogos önvédelmét, mert „nem lesz tartós béke, ha az agresszor Oroszország nyeri meg a háborút, az elnyomás és az autokrácia győzedelmeskedik majd a szabadság és a demokrácia felett”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb háború béketárgyalássokkal ér véget, „de hogy mi történik a tárgyalóasztalnál, az attól függ, hogy mi történt a csatatéren”.

Ezért a békés megoldás esélyeit leginkább úgy növelhetjük, ha támogatjuk Ukrajnát. „A NATO tehát továbbra is Ukrajna mellett fog állni, ameddig csak szükséges. Nem fogunk meghátrálni!” – szögezte le. A főtitkár arra számít, hogy a bukaresti találkozón a külügyminiszterek megállapodnak Ukrajna további támogatásáról. A NATO példátlan segítséget nyújtott eddig az országnak,

egyebek között üzemanyagot, orvosi ellátmányt, téli felszereléseket és drónelhárító rakétákat szállított Ukrajnának

– mondta. Megemlítette, hogy a tanácskozáson egyeztetnek a bosnyák, a georgiai, valamint a moldovai külügyminiszterrel is. „Ezek a partnerországok is az orosz nyomással néznek szembe, ezért találkozónkon további lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy segítsük őket függetlenségük megvédésében, és megerősítsük önvédelmi képességüket” – fűzte hozzá.

Szót ejtett arról, hogy a külügyminiszterek Kína hatalmi törekvéseivel is foglalkozni fognak. Hangsúlyozta: Kína nem ellenfél, de egyre intenzívebben modernizálja haderejét, és szinte mindenhol növeli jelenlétét, továbbá arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a NATO-szövetségesek kulcsfontosságú infrastruktúráját. „Az ukrajnai háború megmutatta, hogy veszélyesen függünk az orosz gáztól. Fel kell mérnünk tehát, hogy mennyire függünk más tekintélyelvű rezsimektől is, nem utolsósorban Kínától” – emelte ki.

Végezetül kijelentette: itt az ideje lezárni Finnország és Svédország NATO-csatlakozási folyamatát, „a szövetség tagjaként ezek az országok és az euroatlanti térség biztonságosabbá, a NATO pedig erősebbé válik.”

(MTI)

Nyitókép: John Thys/AFP

„A Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat és az európaiak jelentős részét – a háború közben ismerte fel, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot – vélekedik Tálas Péter. Mely szakaszában jár az ukrajnai háború? Miért proxyháború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál? A biztonságpolitikai szakértő válaszol a Mandiner Világrend adásában!

„Most dől el, milyen gyorsan jön el a poszthegemoniális világrend" - Mandiner Világrend

„A Nyugat - beleértve az Egyesült Államokat és beleértve az európaiak jelentős részét - a háború közben ismerte fel azt, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot". Mely szakaszában jár a háború? Miért proxy-háború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál?

– vélekedik . Mely szakaszában jár az ukrajnai háború? Miért proxyháború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál? A biztonságpolitikai szakértő válaszol a adásában!

Összesen 156 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Troppauer Alfréd
2022. november 25. 19:05
Ez a zúgháborús Stoltenberg igazán hullathatná már a saját vérét is ott. - Fogyóeszköz az ilyen. Majd ültetnek a székébe mást, aki szintén úgy háborúzik, hogy állandóan azt üvölti, hogy ő(k) nincs(enek) benne a buliban.
Kriszta67
2022. november 25. 18:18
A gond az, hogy mi nem állunk háborúban. Se a NATO. Egyáltalán nem kéne fizetnünk sehogy.
Szabó Tamás
2022. november 25. 17:55
"...NATO-főtitkár: Míg mi pénzben, addig az ukránok a vérükkel fizetnek..." Nem rossz ügylet ez így nektek, ugye háborús héják?.
Kanóc
2022. november 25. 17:53
Vagyis fogy a gempa, meg kéne egyezni, az pedig tűrhetetlen a továbbiakban, hogy a skandináv térség felett nem mi diszponálunk.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!