Trócsányi László: Európa elvesztette vezető szerepét

2022. november 12. 12:02

Az EP-képviselő szerint az unió képtelen arra, hogy a szomszédban zajló háborúban megoldó szerepben tűnjön fel.

2022. november 12. 12:02
null

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Trócsányi László. A Fidesz EP-képviselője többek között a Brüsszelben megtartott Aranybulla-konferenciáról, a szankciós politikáról, valamint az Európát megosztó ideológiai törésvonalakról is beszélt a lapnak.

Elhangzott, hogy „az Aranybulla példáján keresztül sikerült bemutatnunk, hogy mindegyik országnak megvannak azok a dokumentumai, amelyek Európa civilizációs örökségéhez hozzátartoznak”. Majd Trócsányi hozzátette, hogy a konferenciával arra akarták felhívni a figyelmet, hogy

„Az Európai Unió szerződéseinek az alanyai és urai a tagállamok”

Az egykori igazságügyi miniszter arról is beszélt a konferencia kapcsán, hogy szerették volna hangsúlyozni, hogy „az Európai Unió szerződéseinek az alanyai és urai a tagállamok”. „Bár az európai alkotmányozásra irányuló törekvések háttérbe akarják szorítani az egyes országokat, mi azt mondjuk, hogy ez nem lehetséges, mert az eltérő történelmi hagyományok, az eltérő kultúra révén továbbra is a tagállamoknak kell a szerződések urainak maradniuk” – szögezte le.

Az EP-képviselő idézte a lisszaboni szerződést is, amelyben az szerepel, hogy „az Európai Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, alkotmányos hagyományait, politikai berendezkedését, államszervezetét, valamint a közrend védelmét”. Majd azzal folytatta, hogy amikor „az államok elfogadták a szerződést, egyúttal belefoglalták a nemzeti identitás védelmét.

– mutatott rá Trócsányi.

Európa elvesztette vezető szerepét

A képviselő arra a kérdésre, hogy miként látja az Európai Parlament működését az orosz-ukrán háború tekintetében, azt a választ adta, hogy szemmel látható, „Európa elvesztette vezetőszerepét, képtelen irányítószerepbe juttatni saját magát. Amit most látunk, az a temérdek jogállamisági és ideológiai jellegű vita” – mutatott rá a politikus.

Majd kiemelte, hogy „az unió ugyanakkor képtelen arra, hogy a szomszédban zajló háborúban megoldó szerepben tűnjön fel és a béke érdekében érdemi javaslatokat dolgozzon ki.

– húzta alá Trócsányi László.

Európa bajban van - Trócsányi László a Mandinernek

Érez-e összeférhetetlenséget a rektori és a politikusi szerepe között? Milyen jövő vár a Fideszre az Európai Parlamentben? Interjú a Károli Gáspár Református Egyetem rektorával, a Fidesz EP-képviselőjével. Szalai Laura interjúja a Mandiner hetilapban. Ön a Fidesz európai parlamenti képviselőjeként lett előbb az egyik modellváltó egyetem kuratóriumi tagja, majd egy egyházi fenntartású felsőfokú oktatási intézmény rektora.

Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner

Összesen 46 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
certus
2022. november 12. 14:19
Europa schafft sich ab.
Akitlosz
2022. november 12. 14:16
"Az EP-képviselő szerint az unió képtelen arra, hogy a szomszédban zajló háborúban megoldó szerepben tűnjön fel." Képtelen? Eleve a szándékában sincsen semmi ilyesmi. Meg sem próbálta.
Akitlosz
2022. november 12. 14:15
"Trócsányi László: Európa elvesztette vezető szerepét" 1945-ben. Kicsit sok idő kellett a bácsinak erre rájönnie.
falcatus
2022. november 12. 13:51
Berliner Tageszeitung: A vártnál lényegesen több adóssága lesz 2023-ban a szövetségi kormánynak – az unió "ledöbbent" Rekordot döntő maratoni ülés volt: alig több mint 18 óra alatt a Bundestag költségvetési bizottsága péntek kora reggelre az utolsó simításokat végezte el a 2023-as költségvetés tervezésén. Ennek egyik eredménye, hogy az új, 45,6 milliárdos adósság jelentősen magasabb lesz a korábban tervezettnél. Christian Haase unió költségvetési szakértője ezen "megdöbbent", Otto Fricke, az FDP-házigazda pedig az adósságfék rugalmasságát hangsúlyozta. A bizottsági döntés értelmében a szövetségi kormány jövőre mintegy 476,3 milliárd eurót költ, mintegy 31 milliárd euróval többet, mint amit Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter (FDP) eredetileg tervezett. Lindner és pártja központi gondja az volt, hogy három kivételes év után 2023-ban ismét megfeleljenek az adósságféknek. A bizottsági ülés után is így marad, de az új adósságnak most 45,6 milliárd eurónak kell lennie. Lindner eredetileg 17,3 milliárddal számolt. A 2,5 –szeres jelentős növekedés elsősorban az adósságfék úgynevezett gazdasági összetevőjének köszönhető, amint azt Otto Fricke, az FDP gazdasági vezetője magyarázta. Mivel a gazdasági fejlődés elhomályosul, az állam több új adósságot vállalhat. Fricke méltatta az adósságfék rugalmasságát, és kiemelte: "Nem vagyunk a fekete nulla hívei", vagyis az adósság nélküli költségvetési tervezésnek. Christian Haase (CDU) uniós költségvetés-szakértője ezzel szemben azt mondta, hogy az új adósságállomány növekedése "megzavarja az embert". Az a tény, hogy a koalíció "az adósságfék bármely hatókörét" használja, nincs "semmi jogellenes". Itt viszont látszik, hogy "mindenki azt akarja, hogy kiszolgálják" a háromoldalú szövetségben. Ez oda vezet, hogy „nem mentjük meg azt, ami valójában szükséges lenne". Gesine Lötzsch baloldali költségvetési szakértő nehezményezte, hogy a koalíció nem tesz semmit az állami bevételek növelése érdekében. Képviselőcsoportja számos javaslatot tett, például a vagyonadót és a valódi többletadó bevezetését. Lötzsch azzal is vádolta a kormányt, hogy rossz prioritásokat határoz meg. Az alapvető gyermekbiztonságot például csak 2025-ben - választási évben - kellene bevezetni, de a kancellária bővítésére már több mint 770 millió eurót terveznek. Dennis Rohde, az SPD költségvetési szakértője viszont meg volt győződve a különféle segélyintézkedésekről, "hogy ezzel a szövetségi költségvetéssel kohéziót és bizalmat biztosítunk a fordulópontban". Mindhárom közlekedési lámpás partner "ma elmondhatja, hogy ebben a háztartásban megtalálja magát". Rohde zöldpárti kollégája, Sven-Christian Kindler elismerte, hogy vannak "kemény diófélék". A bizottság végül "a kulcsfontosságú területeken javította a szövetségi kormány költségvetési tervezetét". A jelzőlámpás politikusok visszautasították azt a kritikát is, hogy a költségvetési tervezet 5000 további munkahelyet biztosít a szövetségi közigazgatásban. Haase, a CDU házvezetőnője elmondta, hogy bizonyosan vannak olyan dolgok, amelyekről nem kell beszélni, például a vámokról. Alapvetően a sok új munkahely „tartós terhet jelent a jövőre nézve”. Fricke elmondta, hogy a pozíciókat elsősorban olyan területekre szánják, "ahová a válság beköszöntött". Rohde hangsúlyozta, hogy a kormány úgy döntött, hogy külső szponzorok igénybevétele helyett több projektet saját embereivel kezel. Most már azért érthetőbb, miért éreztek ellenállhatatlan vágyat a magyar kifizetések elhalászására.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!