„Irány a front!” – súlyos ukránellenes támadás történt Lengyelországban

Egy nappal korábban Donald Tusk lengyel miniszterelnök nyilvánosan figyelmeztetett az országban erősödő ukránellenes hangulatra.

Az európai uniós törvényhozók elítélték az ukrajnai orosz agressziót.
Szavazott szerdán az Európai Parlament: a testület
Oroszországot „a terrorizmus állami szponzorának” nevezte,
elítélve az Ukrajna és az ukrán emberek elleni „brutális és embertelen” tetteket az invázió megkezdése óta.
Az EP állásfoglalása úgy fogalmaz: „Az Orosz Föderáció által elkövetett szándékos támadások és atrocitások az ukrán civilek ellen, a civil infrastruktúra elpusztítása, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértése már eléri az ukrán nép elleni terrorizmus, a háborús bűnök szintjét”.
Az uniós törvényhozók ennek nyomán Oroszországot a terrorizmus szponzorának és terrort használó államnak nyilvánították.
Az állásfoglalást 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodás mellett fogadták el.
A szavazásról készült EP-dokumentum szerint a magyar EP-képviselők közül igennel szavazott a javaslatra Cseh Katalin (Momentum), Ara-Kovács Attila, Molnár Csaba, Dobrev Klára és Rónai Sándor (DK).
A többi magyar EP-képviselő nem vett részt a szavazáson. Ujhelyi István (MSZP) saját közlése szerint egy ENSZ-eseményen vett részt, Donáth Anna anyasági szabadságon van, a Fidesz és a KDNP EP-képviselői nem szavaztak a voksoláson.
„A Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat és beleértve az európaiak jelentős részét – a háború közben ismerte fel azt, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot” – vélekedik Tálas Péter. Mely szakaszában jár az ukrajnai háború? Miért proxy-háború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál? A biztonságpolitikai szakértő válaszol a Mandiner Világrend adásában.
Fotó: MTI/EPA pool/Ronald Wittek