Aszódi Attila a német atompolitikáról: A kecske éhen hal, a káposzta is megrothad

Német zöldségek, avagy a kecske is éhen hal és a káposzta is elrothad – ezt a címet adta blogbejegyzésének Aszódi Attila, korábbi paksi kapacitásért felelős kormánybiztos, illetve államtitkár, aki jelenleg egyetemi tanárként dolgozik.

Aszódi végigvette azt a nagyjából tízéves folyamatot, – a fukusimai katasztrófa után kezdődő Energiewendét, azaz energiafordulatot – amelynek során a németek egyszerre fordítottak hátat a szénnek és az atomnak, majd

Minapi hír ugyanis, hogy 2022. október 17-én, hétfőn Olaf Scholz német kancellár hosszú hetekig tartó vitát lezárva elrendelte, hogy mindhárom, még működő német atomerőmű tovább működhessen 2023. április 15-ig. Ezt ahhoz képest kell értelmezni, hogy a 2011-es fukusimai baleset előtt még 17 működő atomerőmű volt Németországban.

Aszódi Attila emlékeztetett rá, hogy „a hagyományosan villamosenergia-exportőr ország visszaszorult semleges, vagy sokszor nettó importőri pozícióba. A földgázellátás azonban a jelen helyzetben erősen megkérdőjeleződött, ezért a legnagyobb környezetterhelés mellett működő német lignittüzelésű erőművek fokozottabb felhasználása mellett született döntés, és nyár óta intenzív vita zajlott arról, hogy meghosszabbítsák-e a még működő atomerőművek működési idejét”.

A három német nyomottvizes technológiájú atomerőművi blokk 3*1400 MW, összesen 4200 MW kapacitást képvisel (a négy darab paksi blokk együttes teljesítménye 2000 MW), és ezek a német blokkok 2022 első felében több áramot termeltek, mint a német tengeri szélerőművek.

Mivel Franciaországban az állandósult műszaki problémák miatt az atomerőművi flotta több, mint fele jelenleg nem működik, a rendelkezésre álló limitált földgázt pedig nem áramtermelésre kellene felhasználni, de közben a három atomerőműben még van valamennyi nukleáris üzemanyag, és a hideg téli hónapokban valószínűleg tényleg szükség is lesz a német atomerőművi áramra, ezért teljesen logikus a felvetés, hogy ne a legnagyobb energiaellátási válsághelyzet közepén állítsák le az 1988–1989-ben üzembe helyezett, műszakilag kifogástalan állapotban lévő, korszerű német atomerőműveket.

ráadásul 2021 végén bekerültek a kormányba az atomellenes Zöldek, a paradox helyzetet pedig valahogy meg kellett oldani. Ennek ódiumát  magára vállalta Olaf Scholz, aki eldöntötte és feladatba adta, hogy mind a három blokk maradjon 2023. áprilisig üzemben.

Németország, az Európai Unió legnagyobb gazdasága, nincsen abban a helyzetben, hogy az üzemben lévő és műszakilag tovább üzemeltethető atomerőműveit ellássa üzemanyaggal! És a koalíciós partnerek azon vitatkoznak hónapok óta, hogy rendeljenek-e még üzemanyagot a blokkokhoz. Miközben az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték összesen 4 vezetékéből hármat valaki felrobbantott, Oroszországból nem érkezik földgáz Németországba, közelít a tél, és a műszaki számítások szerint nem biztos, hogy elegendő lesz a téli hónapokban a rendelkezésre álló villamosenergia-termelési kapacitás. A környezet- és klímavédelméről híres Németország feltekeri a ligniterőműveket, és várja a telet. Véleményem szerint egy hibás és ellátásbiztonsági kockázatokkal erősen terhelt energiapolitika következményeit látjuk – írja a korábbi államtitkár, aki így zárja posztját: „Csak a sok bizonytalanság és határozatlan döntési helyzet végeredménye nehogy az legyen Németországban, hogy a kecske is éhen hal és a zöld káposzta is elrothad”.

Nyitókép: MTI/AP/DPA/Armin Weigel