A schengeni övezethez is csatlakoznának.
A skót kormány hétfőn közzétett cselekvési programja szerint Skócia független országként visszalépne az Európai Unióba és csatlakozna az EU belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetéhez. A 110 oldalas dokumentumban
a programcsomag szerint a függetlenség elnyerése utáni időszakban a brit font maradna használatban, de megkezdődne a skót font és a saját jegybank megteremtésének előkészítése. A tervezett schengeni csatlakozással a skót EU-tagság szélesebb körű lenne, mint a csaknem három éve megszűnt brit uniós tagság, az Egyesült Királyság ugyanis soha nem lépett be a schengeni övezetbe.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt. A brit kormány azóta új, pontozásos kritériumrendszerre alapuló bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási kérelmeinek elbírálása között.
Skóciában 2014-ben már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el az Egyesült Királyságtól. Az újabb függetlenségi népszavazás kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott népszavazás óta ismét folyamatosan napirenden van, miután
Nicola Sturgeon sokszor hangoztatott véleménye szerint a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt is elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kiszakította” az Európai Unióból.
A skót miniszterelnök többször kifejtette azt a véleményét is, hogy Skócia független országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az EU-ba. Sturgeon egy hete, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) Aberdeenben rendezett éves kongresszusának zárónapján bejelentette, hogy ha a legfelsőbb bíróság megállapítja az edinburgh-i parlament hatáskörét a szükséges törvények megalkotására,
(MTI)
Fotó: MTI/ EPA/ Robert Perry
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Magyar Péter tízezredszerre beleszuggerálta a kamerába, hogy „az EU legszegényebb országa” – aztán befutottak az utolsó helyre a lettek, és lezárkóztak a bezzegésztek is. Francesca Rivafinoli írása.
Az elmúlt öt kormányzati ciklus adatai alapján a jelenlegi Orbán-kormány alatt emelkedett a legnagyobb mértékben a magyar lakosság jövedelme.
Három évtizede nem tapasztalt európai összefogás állíthatja meg az EU döntéshozóit.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül. Nem egyértelmű, hogy választást tudna nyerni.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
A hírek szerint felbonthatják a szerződését.
