Hszi Csin-ping államfőnek most sem akad politikai kihívója.
Vasárnap kezdődik a Kínai Kommunista Párt (KKP) kongresszusa, amelyet tízévente kétszer rendeznek meg, és amelyen – politikai kihívó híján – várhatóan újraválasztják Hszi Csin-ping kínai államfőt, aki harmadik ötéves elnöki ciklusát kezdheti meg a világ második legnagyobb gazdaságának élén.
A több mint 100 éves KKP október 16-23. között rendezett 20. pártkongresszusának szervezési részleteit szigorú titoktartás övezi. Az egyhetes kongresszuson résztvevő 2296 pártküldött megválaszthatja a kínai elnök által személyesen kiválasztott politikai vezetőket.
A 69 éves Hszi Csin-ping elnöki mandátumát a kínai törvények nem korlátozzák, és
A 96 millió párttagot számláló KKP-t a több száz fős központi bizottság (kb), a mintegy 25 fős politikai bizottság (pb), valamint a pb tagjaiból álló, szűk körű, 7-9 fős pb állandó bizottság irányítja.
A pártkongresszuson nem várható jelentős változás a jelenlegi kínai politikai és gazdasági rendszer felépítésével és működésével kapcsolatban.
Széleskörű korrupcióellenes kampányával és az ellenzéki, több szólásszabadságot követelő vélemények elfojtásával Hszi Csin-ping elnök lényegében mindenfajta politikai ellenzéket eltávolított, a kulcsfontosságú politikai posztokra pedig hozzá hűséges vezetőket nevezett ki.
A kínai államfő több ízben hangsúlyozta: az erőskezű vezetés „nélkülözhetetlen” a KKP tekintélyének és a kormányzás legitimációjának megőrzéséhez, és felhívta a párttagok figyelmét a Szovjetunió összeomlására, amelyet szerinte az okozott, hogy a szovjet vezetőknek megingott a hite a szocialista ideológiában.
Hszi elnök
keményvonalas „zéró koronavírus” politikája több tízmillió kínait kényszerített karanténba,
jelentősen korlátozta az utazási lehetőségeket, és egyre növekvő költségekkel terhelte a kínai gazdaságot. Mindez szokatlanul élénk tüntetéseket eredményezett az elmúlt években, és ezen a héten már Hszi-ellenes feliratok is megjelentek a kínai főváros Hajdian nevű üzleti negyedében.
A kínai hatóságok mindenfajta online fórumot és párbeszédet betiltottak a tüntetésekkel kapcsolatban, a kormány szerint pedig szükség van a szigorú Covid-ellenes intézkedésekre, hogy a világ legnépesebb államában megakadályozzák a fertőzés terjedését.
Hszi elnök eddig lényegében nem változtatott a kínai külpolitika irányvonalán sem, különösen azokon a területeken (Dél-kínai-tenger, orosz-ukrán háború, Moszkva-barátság, Tajvan, hszincsiangi ujgur muzulmán kisebbség, hongkongi tüntetések), amelyek már eddig is rendszeresen kiváltották az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió és Kína térségbeli szomszédai (Japán, India, Ausztrália) rosszallását és rendszeres büntetőintézkedéseit (kínai politikai és gazdasági vezetők utazási és pénzügyi korlátozása).
(MTI)
Nyitókép: MTI/AP/Hszinhua/Li Hszueren
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A nevekre továbbra is várni kell.
A brit lap „háborúellenes roadshowként” hivatkozik a magyar miniszterelnök országjárására.
Egy ország jövőjéhez nem elég a hangerő. Kellenek az emberek, akik elbírják a felelősség súlyát.
Washington és Szöul lépése újabb fordulatot hoz a Koreai-félsziget geopolitikai feszültségeiben.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A portugál focista a szaúdi koronaherceggel érkezett Washingtonba. Ronaldo korábban arról beszélt, nagyon szeretne találkozni Trump elnökkel.
Közleményt adtak ki a Patrióták.
