A képviselők arra kérik a „bizonytalan” tagállamokat, hogy vegyék ki részüket a katonai segítségnyújtásból, hiszen az szerintük a háború rövidítését szolgálja.
Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája sajtóközleményt adott ki, amelyben azt írják: „Az EP minden államot és nemzetközi szervezetet arra kér, hogy minél előbb egyhangúlag ítélje el az Ukrajnában megrendezett álnépszavazásokat és az erőszakos orosz területszerzési kísérletet.” Közleményüket így folytatják:
A Parlament a csütörtökön 504 szavazattal, 26 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a fegyverrel kikényszerített és a Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régiók annektálását igazolni kívánó álnépszavazások eredményét semmisnek minősíti, és válaszlépésként további szigorú szankciók elfogadására szólítja fel az uniós tagállamokat.
A Parlament elismeréssel szól a hazájukat védő és egyúttal az európai értékekért kiálló ukránok bátorágáról, és sürgeti a tagállamokat és a többi országot, hogy jelentősen növeljék katonai támogatásukat, különösen azokon a területeken, ahol azt az ukrán kormány kéri. A képviselők arra kérik a „bizonytalan” tagállamokat, hogy
Az atomfegyverek bevetésére vonatkozó közelmúltbeli orosz fenyegetések felelőtlenek és veszélyesek, mondják a képviselők. Felszólítják a tagállamokat és a nemzetközi partnereket, hogy dolgozzanak ki gyors és határozott válaszlépést arra az esetre, ha Oroszország nukleáris csapást mérne Ukrajnára. Oroszország minden arra irányuló kísérlete, hogy a megszállt területek elleni támadásokat Oroszország elleni támadásként, ezáltal nukleáris válaszreakció indokaként állítsa be, jogellenes és alaptalan, jelenti ki a Parlament.
– fogalmaz az állásfoglalás.
A képviselők elítélik az orosz katonai mozgósítást és azt, hogy Ukrajna ideiglenesen megszállt területeinek lakosait arra kényszerítik, hogy Oroszország fegyveres vagy kisegítő erőiben szolgáljanak - ez a negyedik genfi egyezmény értelmében tilos. A képviselők a Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia stabilitása érdekében a régióban található és jelentős számú orosz állampolgárt fogadó országok - elsősorban Grúzia, Kazahsztán, Üzbegisztán, Örményország és Kirgizisztán - fokozott támogatását kérik.
Az Északi Áramlat csővezeték felrobbanásával kapcsolatban a képviselők megjegyzik: „egyre több a spekuláció azzal kapcsolatban, hogy ez valamely állami szereplő összehangolt és szándékos cselekményének eredménye”. A robbanások bizonyítják, hogy mennyire veszélyes politika az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség növelése, és hogy szintet lépett az energia fegyverként való felhasználása. Az állásfoglalás felszólítja a tagállamokat, hogy
és továbbra is támogassák a kelet‑európai és nyugat-balkáni partnerek ellenálló képességét.
A képviselők végül ad hoc nemzetközi bíróság létrehozását kérik az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatban. A bíróságon „Putyin és az ukrajnai háború kiterveléséért, elindításáért és végrehajtásáért felelős valamennyi orosz polgári és katonai tisztviselő és megbízottjaik ellen büntetőeljárást indítanának.”
Címlap: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Miután ukrán toborzók megvertek egy magyar férfit, aki később meghalt, újra megnőtt a feszültség a toborzás brutális, maffiaszerű gyakorlata körül. Mennyit ér egy emberélet?
Az elhurcolt férfiak nagy része nem tér vissza a frontról.
Veczán Zoltánt, a Mandiner rovatvezetőjét kérdezték.
A visszaélések között verések, brutális letartóztatások, a jogi képviselet megtagadása, elszigetelt fogva tartás, sőt fogyatékossággal élő emberek mozgósítása is szerepelnek.
Nem kellett sok a mozgósításhoz.
A TV2 munkatársai Beregszászon találták meg a kárpátaljai férfi sírját, aki kényszersorozás közben vesztette életét Ukrajnában.
A kommunikációs igazgató leszögezte: Ukrajna nem jöhet az unióba.
Több mentőegység érkezett a helyszínre.
