Belátható közelségbe került a megállapodás – értékelte a vasárnapi döntést Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója.
„Konstruktív, építő jellegű döntésnek tartom” – így reagált Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója az Európai Bizottság döntésére. Kovács úgy véli, hogy szakmai, jogi, illetve technikai síkon is
Az európai uniós kutatási igazgató kiemelte: a magyar kormány 17 pontban „nagyon komoly, konkrét és fontos vállalásokat tett, ami közelebb vitte az álláspontokat egymáshoz”.
Hangsúlyozta továbbá, hogy jelentősen csökkent a kilátásba helyezett büntetés mértéke a korábban kiszivárgottakhoz képest. „Látni kell, hogy ez a 7,5 milliárd euró a felzárkóztatási forrás egyharmada. Ha a teljes magyar pénzügyi borítékot vesszük az előttünk álló évekre, akkor ez kevesebb mint 20 százalék” – hangsúlyozta. Mint kiemelte, a Bizottsági tisztségviselői értékelték a magyar kormány kompromisszumkészségét, a nyár eleje óta tartó intenzív egyeztetéssorozat pozitív, konstruktív mederben zajlott. „Optimista vagyok, ha a november 19-i határidőre a magyar kormány elfogadja a beígért jogszabályokat, akkor minden akadály elhárul” – szögezte le Kovács Attila.
Mindezek mellett Kovács kiemelte: a Bizottság mai döntése fontos üzenet az Európai Parlamentnek is. Az elmúlt időszakban ugyanis az EP születtek olyan dokumentumok, amelyek Magyarország vonatkozásában százszázalékos forráselvonást vizionáltak. És bár a Bizottság nem tudott teljes mértékben ellenállni a parlamenti nyomásgyakorlásnak, a mostani döntés ennél jóval kedvezőbb. Mindenesetre az Alapjogokért Központ projektvezetője szerint egyértelműen látszik, hogy
az Európai Parlament, pontosabban annak a balliberális, vagy szankciópárti többsége a hunyó ebben a hatalmi játékban,
ami most jogállamisági köntöst öltött”.
Kovács szerint az egész politikai játék középpontjában a szankciók állnak. Úgy véli, az Európai Parlament a szankciók mellett van, míg Magyarország jóval árnyaltabban látja ezt a helyzetet. Mindenesetre szomorú, hogy az EP „ilyen ideológiai dolgokkal foglalkozik, miközben az energia és az élelmiszer ára a csúcsokat ostromolja”.
Összességében Kovács Attila úgy látja, hogy
hozzátette ugyanakkor, hogy „persze ebbe a helyzetbe még a Parlament bekavarhat, én bízom benne, hogy győzni fog a józan ész, és hogy a Parlament nem fogja majd tudni ezt az álláspontját érvényesíteni”. Megjegyezte: jellemző, hogy a sajtótájékoztatót követően a „vérszagra gyűlt újságírók, akik azt várták, hogy itt kő kövön nem marad”, azt kérdezték, hogy ha ennyivel zárul a mostani eljárás, akkor mikor indul a következő Magyarország ellen.
„Egyértelmű, hogy a Parlament meg akarja osztani a Bizottságot és Magyarországot, egy olyan időszakban, amikor nyakunkon az orosz-ukrán háború. Mindenki a megosztásra figyel, ahelyett, hogy a lényegre koncentrálnánk”. Kovács úgy látja, az Európai Parlament veszélyes játékot űz.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Elemzést adott ki az Alapjogokért Központ.
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
