A Bizottság három magyar operatív program 65 százalékának (összesen 7,5 milliárd eurónyi forrásnak) a befagyasztását javasolta.
Cikkünk frissül!
November 19-ig adott időt Brüsszel a magyar kormánynak, hogy megússza az EU-s pénzek harmadának befagyasztását.
Az Európai Bizottság javasolta a büntetést, de közben időt adtak a magyar kormánynak, hogy elkerülhesse az EU-s pénzek elvonását – derült az uniós biztos Twitter-oldalán közzétett tájékoztatásból.
Johannes Hahn költségvetési biztos a döntés vasárnap délelőtti bejelentésekor azt mondta, hogy a magyar igazságszolgáltatási, ügyészségi és közbeszerzési rendszer problémás, de
Ha nem sikerül megállapodni, akkor a Bizottság három magyar operatív program 65 százalékának elvonását fogja javasolni, ez összesen 7,5 milliárd euró veszteséget jelentene – közölte.
A büntetés élesítéséről (lásd a fent bemutatott bizottsági javaslat) a tagállamok kormányainak kell szavaznia. Ugyanakkor a Bizottság azt is javasolja, hogy november 19-ig még várjanak a döntéssel, mert addig a magyar kormány érdemi reformokat hozhat.
Hahn kitért arra is a döntés ismertetésekor, hogy pozitív irányú változásra számít. Látja Magyarország elkötelezettséget az ügyben.
A kritikus újságírói kérdésekre többször is „game changernek”, illetve nagy előrelépésnek nevezte a magyar kormány vállalásait.
Vasárnap, magyar idő szerint 10:30-ra ígérték, hogy tájékoztatják a nyilvánosságot a magyar jogállamisági eljárásban hozott döntésről – idézte az Euronews Johannes Hahn, az Európai Unió költségvetési biztosának szóvivőjét.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az uniós testület várhatóan pénzmegvonást javasol majd a kérdésben a végső döntést kimondó pénzügyminiszteri tanácsnak. Szerdán a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy 15,7 milliárd eurót, vagyis mintegy 6400 milliárd forintot tarthatnak vissza 2027-ig a magyar jogállamisági problémák, elsősorban a korrupció miatt. Az elmarasztalás oka, hogy
A tagállamok tárcavezetőiből álló testületnek egy-három hónapja van rá, hogy eldöntse: pénzmegvonással sújtja-e Magyarországot, vagy lezárja az eljárást.
Mint ismert, jelenleg még az egyeztetés zajlik Budapest és Brüsszel között. Az Európai Bizottságnak hivatalosan szeptember 22-ig kell válaszolnia azokra az ajánlásokra, amelyeket a magyar kormány ajánlott fel a problémák kezelésére. Ezek egyike a korrupcióellenes hatóság létrehozása, de szóba kerültek más törvényjavaslatok is.
Ha javaslatukra a pénzügyminiszterek tanácsa kivárja az év végét, akkor a magyar kormány addig teljesítheti mindazokat a vállalásokat, amelyekről szóban megegyezett Brüsszellel, ellenkező esetben pénzügyi szankciók következhetnek.
***
Az Európai Bizottság vasárnap az uniós költségvetés védelme érdekében intézkedéseket javasolt a Tanácsnak a kondicionalitási rendelet alapján. A javasolt intézkedések célja az EU költségvetésének és pénzügyi érdekeinek megvédése a jogállamiság elveinek magyarországi megsértéseivel szemben.
A döntés kapcsán Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos a következőket mondta: „A mai döntés egyértelmű jele annak, hogy a Bizottság eltökélten törekszik az uniós költségvetés megvédésére, és e fontos cél elérése érdekében minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál.”
A döntés előzménye, hogy a Bizottság az elmúlt hónapokban intenzív párbeszédet folytatott a magyar hatóságokkal, amelynek keretében Magyarország széles körű korrekciós intézkedésekre tett javaslatot annak érdekében, hogy eloszlassa a Bizottság által az eljárás hivatalos megindításakor, ez év április 27-én megfogalmazott aggályokat.
Az eljárás keretében a Bizottság először levelet küldött Magyarországnak azokról az intézkedésekről, amelyeket szándékában állt javasolni a Tanácsnak; erre válaszul Magyarország augusztus 22-én megküldte a javasolt korrekciós intézkedések leírását, szeptember 13-án pedig további felvilágosítással szolgált.
A Bizottság mélyrehatóan elemezte Magyarország előterjesztését, különösen azt vizsgálva, hogy a javasolt korrekciós intézkedések megfelelő választ jelentenek-e a Bizottság eredeti megállapításaira. Az intézkedések akkor megfelelőek, ha véget vetnek a jogállamisági elvek megsértésének és/vagy az abból származó, az uniós költségvetést és az EU pénzügyi érdekeit érintő kockázatoknak.
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt korrekciós intézkedések elvben alkalmasak arra, hogy kezeljék a felvetett kérdéseket, de csak akkor, ha megfelelő módon és kellően részletesen bekerülnek a törvényi és rendeleti szabályozásba, és megfelelő módon végre is hajtják őket.
A Bizottság megítélése szerint a végrehajtás kulcsfontosságú lépéseinek megtételéig az uniós költségvetéssel kapcsolatos kockázatok továbbra is fennállnak. Ezért döntött ma a Bizottság a magyar hatóságok által javasolt korrekciós intézkedéseket is figyelembe vevő intézkedések előterjesztése mellett.
Az eljárás e szakaszában a Bizottság a következő intézkedéseket javasolja:
A Tanácsnak most egy hónapja van annak eldöntésére, hogy elfogadja-e a javasolt intézkedéseket. A döntéshez minősített többség szükséges. Kivételes körülmények fennállása esetén a Tanács a határidőt legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.
Eközben a Bizottság folyamatosan nyomon követi a helyzet alakulását, és tájékoztatja a Tanácsot minden olyan lényeges kérdésről, amely érintheti az értékelését. Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy november 19-ig mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújt a Bizottságnak a végrehajtás kulcsfontosságú lépéseinek megtételéről – olvasható az Európai Bizottság oldalán.
Nyitókép: MTI
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
