A romániai rezsicsökkentett ár majdnem a kétszerese a magyarországinak.
A román kormány módosította csütörtökön az energiaárak korlátozásáról szóló, tavasszal kiadott rendeletét és az eddigi 300 kilowattóra helyett 255 kilowattórában határozta meg azt a havi villamosenergia-fogyasztást, ameddig a kilowattóránként 0,80 lejes (66 forint) ársapkával védi a lakossági fogyasztókat a piaci áraktól.
Nicolae Ciuca miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején bejelentette: a kormány meghosszabbította az ársapkarendelet hatályát jövő év augusztus elejéig, és úgy értékelt, hogy ezzel a háztartások 98 százalékát megvédik az energia drágulásától. A kis- és középvállalkozások (kkv) és közintézmények esetében érvényben marad a kilowattóránként 1 lejes ársapka, de csak a tavalyi fogyasztásuk 85 százalékáig.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmagyarázta: az árkorlátozásra jogosultak köre valójában nem változik, a fogyasztási küszöb 15 százalékos - 300-ról 255 kilowattórára történő - csökkentésével viszont "bátorítani akarják azt az önkéntes takarékosságot", amelyet az Európai Bizottság kezdeményezett júliusban.
Akik túllépik az ársapkarendeletben meghatározott fogyasztási küszöböt, azoknak a most már 1,25 lej körüli piaci árat kell fizetniük az elhasznált villanyáram kilowattórájáért. A földgáz esetében a lakossági fogyasztóknak továbbra is 0,31, míg a jogi személyeknek 0,37 lejt kell fizetniük minden elhasznált kilowattóra energiáért, amennyiben tavalyi gázfogyasztásuk nem haladta meg az 50 ezer megawattórát.
A csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelettel a román kormány többletforrásokat is akar biztosítani az energiaár-kompenzációhoz és – Nicolae Ciuca miniszterelnök szerint –
Ennek érdekében, miként Adrian Caciu pénzügyminiszter fogalmazott: nem „szolidaritási adót”, hanem „hozzájárulást” fizettet az energiapiac szereplőivel egy „energiaátmeneti alapba”. Másfelől az állam most már csak megawattóránként 1300 lejes árig téríti meg az energiaszolgáltatók számára a piaci árak és a rendeletileg szabályozott fogyasztói árak közti különbözetet. A sürgősségi kormányrendeletet elvileg szeptember elsejei hatállyal kell alkalmazni, de csütörtök estig még jelent meg a hivatalos közlönyben.
Ismeretes: Július közepén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a kormány a rezsicsökkentés szabályainak módosításáról döntött, augusztustól egy évig biztosan csak az átlagfogyasztásig lesznek érvényes a hatósági energiaárak. Az azóta megjelent kormányrendelet számos lényeges részletet tisztázott.
Ahogy a kormány bejelentéséből kiderült augusztus 1-jétől az áramnál évi 2523, havi 210 kilowattóra mértékig maradnak a kedvezményes energiaárak. Az áram rezsicsökkentett ára 36, lakossági piaci ára 70,1, tőzsdei ára pedig 268,9 forint kilowattóránként. Jól látszik tehát, hogy a romániai rezsicsökkentett ár (66 forint) majdnem a kétszerese a magyarországinak. Emellett azt is érdemes leszögezni, hogy az évi 2523 kilowattórát túllépőknek 70 forintot, tehát a lakossági piaci árat kell megfizetniük. Jól látszik tehát, hogy Magyarországon a kormány által hozott intézkedéseknek köszönhetően az átlagfogyasztást túllépőknek, tehát a lakossági piaci árat fizetőknek is minimálisan kell csak többet fizetniük, mint a román átlagfogyasztóknak.
(MTI)
Nyitókép: Shutterstock
A zöld átállással új erőművek létesülhetnek itthon, a hazai napenergia-kapacitás bővítése rekordokat dönt, klímacélú vállalásainkat pedig már idő előtt teljesítjük. Nagyinterjúnk az energiaügyi miniszterrel ellátásbiztonságról, gazdasági versenyképességről, hálózatfejlesztésekről, energiaárakról.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
Az egyházfő azt szeretné, ha minden fronton véget érne a vérontás.
A magyar miniszterelnököt követően most a szlovák kormányfő tárgyal az orosz elnökkel.
