Titkolózásnak nyoma sincs, magyarázkodásnak annál inkább: sajtószemlénk az orosz lapok hétfői háborús tartalmaiból!
Nem volt kellemes a múlt hét az orosz hadsereg számára: a Herszoni területen kisebb, majd a Harkovi területen jelentősebb ellenoffenzívát indított ellenük az ukrán hadsereg, melynek következtében jelentős területek kerültek ki orosz ellenőrzés alól.
ehelyett igyekszik az orosz seregre nézve összességében kedvező formában tálalni azt, illetve megszaporodtak az Ukrajna fenyegetésére, büntetésére vonatkozó tartalmak az orosz médiában.
Bár vasárnap Szergej Lavrov külügyminiszter még arról beszélt, nem zárkóznak el az Ukrajnával való tárgyalástól, Dmitrij Peszkov kormányszóvivő napi sajtótájékoztatójából az orosz médiumok ma már azt a részt emelték ki, melyben Peszkov elmondja, „nem vizsgáljuk a tárgyalás perspektíváját, és a korábbiakhoz hasonlóan a tárgyalások előfeltételeinek hiányzását állapítjuk meg”.
Emellett széles körben elterjedt Dmitrij Medvegyev volt elnök és miniszterelnök, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának alelnökének nyilatkozata is, melyben Zelenszkij elnöknek üzente: „a jelenlegi »ultimátumok« csupán gyermeki bemelegítés a jövőbeli követeléshez képest. Ő ismeri ezt: a kijevi rezsim teljes kapitulációja Oroszország feltételei szerint.”
A nagyobb lapok kétféle módon tálalják a Harkov környékén elszenvedett vereségeket. Egyrészt
Az Izvesztyija Igor Konasenkov altábornagyra, védelmi minisztériumi szóvivőre hivatkozva számol be arról, hogy „a Nyikolajev-Krivoj Rog irányban”, Belogorka (ukránul Bilohirka) és Kosztromka településeknél sikerült rakétacsapást mérni az ukrán 63. és 46. brigádokra, így az ukrán hadseregnek több mint háromszász halottja és ezer sebesültje volt „ott” – itt folytatódik a herszoni ukrán ellentámadás kezdete óta tanúsított orosz kommunikációs magatartás, mely összemossa a Mikolajivi területen zajló orosz és a Herszoni területen zajló ukrán támadásokat. Emellett Konasenkov elmondása szerint a Cserkaszi területen 30 ukrán nacionalistát és 10 katonai egységet semmisítettek meg, valamint négy lőszerraktárat lőttek ki a Donyecki, Dnyipropetrovszki, Zaporizsjai és Mikolajivi területeken, nyolc megsemmisített HIMARS- és Olha-lövedék mellett. Emellett hírt adnak arról is, hogy az ukrán hadsereg elhagyta állásait a donyecki repülőtérnél.
Magát a harkovi ukrán offenzívát, illetve orosz visszavonulást az Izvesztyija kétféleképpen közelíti meg. Egyrészt konkrétumokat nem említve számolnak be arról, hogy az ukránok elnyomják a lakosságot a Harkovi területen: Vitalij Gancsevet, a helyi katonai-polgári adminisztráció (értsd: orosz megszálló hatóság) vezetőjét idézve
azt írják, „Ukrajna fegyveres erői településeket foglaltak el a Harkovi terület északi részén, ahol elnyomó cselekmények kezdődtek.”
Emellett hosszú anyagban taglalják az orosz hadsereg izjumi és balaklejai kivonulásának szükségszerűségét, amely szerintük egyszerűen az orosz csapatok átcsoportosítása. „A hétvégén az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma az izjumi és balaklejai orosz csoportosítás jelentős mértékű átcsoportosításáról adott hírt más irány felé. Ezek az erők a donbaszi harcokban fognak közreműködni. A katonai szakértők ezt a lépést azzal magyarázzák, hogy elkerülhetetlen minél gyorsabban a döntő területekre koncentrálni az erőket, ahol a harci cselekmények aktivizációjára lehet számítani” – vezeti be az írást a lap.
Emellett felemlegetik, hogy „a két főbb irányban” – itt a harkovi, illetve a Nyikolajev-Krivoj Rog irányt említik, ismét egybevéve – az intenzív harcokban négyezer halottat és több mint nyolcezer sérültet sikerült összehozni az ukrán hadseregnek szeptember 6-10. között, valamint „a kijevi rezsim hétvégi, az energetikai infrastruktúrára mért csapásai miatt a zaporizsjai atomerőmű utolsó blokkját is leállították”.
A herszoni ellentámadásról továbbra is úgy számolnak be teljes bukásként,
és egybemossák a „Nyikolajev-Krivoj Rog irány” alatt.
„A Nyikolajev-Krivoj Rog irányban, ahol az elmúlt napokban megakadályozásra került az ukrán támadás, az orosz légierő csapásainak következtében megsemmisült az ukrán 36. tengerészgyalogsági brigád alegységeinek ideiglenes lőszertára.”
A lap emellett idézi Dmitrij Boltyenkov katonai szakértőt, aki dicséri az orosz erők izjumi és balaklejai kivonására vonatkozó döntést, bár megjegyzi, hogy „politikai szempontból egy ilyen átcsoportosítás valószínűleg nem egyértelmű döntés”. Szerinte ugyanakkor „katonai értelme nyilvánvaló”, hiszen „ez az irány kezdetben nem szerepelt a különleges művelet prioritásai között”. Kifejti, „a Harkovi terület nem tartozik a különleges katonai művelet bevallott céljainak körébe. Az ott elfoglalt területeket bufferként használták úgy az LNR, mint az orosz határ fedezésére. Ugyanakkor megtartása nagyon sok erőt és forrást igényelt. Ezekre most más helyeken van szükség”.
A Komszomolszkaja Pravda haditudósítója, Alekszandr Koc tudósításában
Azt írja, „az elmúlt héten az ellenség támadásokat hajtott végre a Harkovi területen, áttörve Balakleja térségében. A Herszoni területen való sikertelen támadási kísérlettel ellentétben itt Kijev a NATO instruktorai által frissen kiképzett ukrán osztagokat és külföldi zsoldosokat vetett be”.
Emellett igyekszik kidomborítani az ellentétet a politikai érdekből katonáit feláldozó ukrán politikai vezetés, illetve a megfelelő időben a helyes döntést katonái érdekében meghozó orosz politikai vezetés között. „Az ellenségnek sikerült bevennie kezdetben Balakleját, majd elvágni csoportosításunkat az utánpótlási útvonalaitól Izjum városában. Ugyanekkor az ellenfél a veszteségekkel nem számolva, újabb és újabb tartalékokat harcba küldve Kupjanszkig vonult. Teljes izjumi csoportosításunkat, amely az elmúlt hónapokban Szlavjanszktól északra harcolt, a bekerítés veszélye fenyegette” – írja Koc, aki szerint épp ezért az izjumi és balaklejai kivonulásnak nem volt alternatívája.
Koc emellett a KP hasábjain készült egy összeállítással is, Izjum és Balakleja hőseit ünneplendő – „Azt mondta, »ég veletek, srácok«, majd felrobbantotta magát. Így hajtottak végre harcosaink Izjum alatt valódi hősi csodákat” címmel.
Nyitókép: Sergey Guneev / Sputnik / AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Philip Pilkington szerint „semmi szükség vad összeesküvés-elméletekre”, a napnál is világosabb, hogy mi történt.
A vita ma már nem csupán gazdasági természetű, hanem stratégiai jelentőségű kérdés az egész térség számára.
Ők a következők.
Az ukrán külügyi szóvivőnek már gyanúsítottja is van.
A külgazdasági- és külügyminiszter kiemelte: Ukrajna évek óta nem titkolja, hogy el akarja zárni Európát az olcsó orosz energiahordozóktól.
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
