New York Times: A szankciók miatt van Európában energiaválság

2022. szeptember 20. 20:39

A bénító energiaáraktól tönkremennek az európai gyárak, írja franciaországi riportjában a vezető amerikai liberális lap.

2022. szeptember 20. 20:39
null
Kohán Mátyás

Festői ipari idillel indul a New York Times riportja az észak-franciaországi Arques-ban található Arc International üvegárugyárból, a bevezetőben van minden vörösen izzó ipari kemencék akolmelegétől a kristálytiszta, langyos üvegig. Hamar kiderül azonban, hogy mint az európai gazdasági sajtó cikkeinek döntő többsége az elmúlt évben, ez az írás is az európai energiaválságról szól. „Az Arcot éveken át az olcsó energia hajtotta, ami segített abban, hogy a cég a világ legnagyobb üvegétkészlet-gyártójává válhasson, emellett létfontosságú munkaadóvá Észak-Franciaország e munkásosztálybeli régiójában” – írja a lap.

Ez azonban most megváltozott: az orosz gáz elzárása óriási kockázatokat hozott a vállalat életébe, s az energiaárak oly gyorsan ugrottak meg, hogy a vezérigazgatónak két hónap alatt hatszor kellett átírnia üzleti tervét. „Az energiaintenzív vállalatok számára, mint amilyen a miénk, ez bénító” – nyilatkozta az NYT-nek Nicholas Hodler vezérigazgató. „A magas energiaárak ostorként csapkodják az európai ipart, arra kényszerítik a gyárakat, hogy hirtelen vágják vissza a termelést, és munkavállalók tízezreit küldjék kényszerszabadságra.

– írja az NYT, amely felhívja a figyelmet arra is, hogy az eurózóna ipari termelése júliusban előző év azonos hónapjához képest 2,3 százalékkal csökkent.

Minden leáll a szankciók miatt

Majd elkezdik felsorolni az érintett iparágakat: leállt Európa alumínium- és cinkgyártásának fele, köztük a német Arcelor Mittal, Európa legnagyobb acélgyára. A gáz- és áramexportőr Norvégiában az Alcoa alumíniumipari óriás egy kohójában harmadával fogja vissza a termelést. A világ legnagyobb cinkgyártója, a holland Nyrstar határozatlan időre felfüggesztette termelését, sőt, még a német Hakle vécépapírgyár is csődbe jutott.

A fájdalom azonban aláásta az európai cégek bizalmát, illetve tervezési képességüket” – törte meg a szankciók hatásossága körüli uniszónót a vezető amerikai lap.

A New York Times említést tesz Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök áramársapka- és energetikai vállalatokat érintő extraprofitadó-javaslatáról is, de megjegyzi: „Lehet, hogy a megoldások nem lesznek elég gyorsak. A költségek már most fölé emelkedtek annak, amit sok termelő vállalat megengedhet magának. Európai cégek százai vannak fixáras energiaszerződéseik végén, melyeket akkor írtak alá, mikor az árak alacsonyabbak voltak, októberben pedig folyó áron kell őket megújítaniuk.”

A vásárlóknak sincs már pénzük

Emellett keményen sújtja az európai termelő vállalatokat a keresleti oldali alkalmazkodás is – az európai embereknek ugyanis a magas energiaárak miatt egyre kevesebb pénzük van bármi másra. „A vásárlók hirtelen abbahagyták az olyan tárgyak vásárlását, mint a gyertyatartók vagy a mosógépek, melyekhez az Arc üvegablakokat gyárt, s így a mélybe zuhantak a megrendelésszámok” – így az NYT. „Ez a kettős ütés az Arc menedzsmentjét kétségbeesett megoldáskeresésre kényszerítette – de egyik megoldás sem túl kívánatos.”

Végül úgy döntöttek, ahogy rengeteg más európai vállalat fog még az elkövetkezendő néhány hónapban. „1600 munkást kértek arra, hogy minden héten két napot maradjanak otthon a költségek csökkentése érdekében. Emellett most először fognak az Arc kemencéi dízelre váltani a földgáz helyett, amelyet közvetlenül, csővezetéken keresztül kap a gyár.

– vázolja a lap az észak-franciaországi üveggyár alkalmazkodási módszerét. Ez azonban még nem minden: „Még sokkal ijesztőbb az, hogy kilátásban van az Arc kemencéinek leállítása. »Egy üvegolvasztó kemencét nem lehet csak úgy kikapcsolni, az tönkretenné« – mondta Hodler vezérigazgató. »Ha finoman lekapcsolják őket, túlélhetik, de több mint egy hónap lesz újra bemelegíteni őket.«”

A cikk szerzői zárásul még meginterjúvolnak egy kényszerszabadságra küldött munkást. „Bére 80 százalékát kapta, amíg állt a gyár, ez 130 euró kieső bért jelentett összesen. Ugyanakkor azonban elmondása szerint a kis autója feltöltéséhez szükséges bezinszámla majdnem 100 euróra nőtt az év elei körülbelül 50 euróról” – írja le a New York Times az európai munkássorsot 2022 energiaválságában.

Nyitókép: MTVA/Bizományosi

Összesen 160 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
2022. szeptember 21. 09:22
Az ellenben érdekes, hogy a faszi 80%-át kapta a bérének és így kiesett 130 euroja! Mi van? Ha 20% 130 euro, akkor keres kemény 650 körül? Mi a faszra vár a sok rettegő, az előcsomagolt bőröndjükkel? Ennyi pénzért repülni kéne minél hamarabb!
Lajoss
2022. szeptember 21. 06:50
Matyi,te a mandis átlagnál is nagyobb hülye vagy..:)
budapesti
2022. szeptember 21. 00:19
"A gázár drágulása tavaly ősszel kezdődött, amikor Kína többet kezdett venni az orosz gázból. Mert a zöldek addig-addig kritizálták őket a sok szén használata miatt, hogy "beadták a derekukat". Ebben segíthetett a kínai nagyvárosoknak a szmog miatt megromlott levegőminősége is. Az orosz vezetés részéről viszont látták az Északi Áramlat II. felett gyülekező mind sűrűbb fellegeket, amik az USA Németországra gyakorolt politikai nyomásának voltak köszönhetőek. Látták az amcsi központú ballib európai média egységesen és extrémen ellenséges propagandáját. És levonták a következtetést, hogy Európára nem lehet számítani mint megbízható üzleti partnerre, és ezért érdemesebb Kína felé fordulni." "Konkrétan leállították az ausztrál szén szállítását szankcióként. A hülye EU meg nem kötötte meg a hosszútávú szerződést az oroszokkal, mert jobb lesz napi, spot áron venni. Nem lett jobb, mert Kína felvásárolt mindent. És csak ezután jött még a háború." "Az árat nem Putyin nyomta fel, hanem birkák mint Timmermans és Co Brüsszelben, amikor kikiáltották, hogy CO2 meg hasonló adókat kell az energiahordozókra kivetni. Ez 2021 februárjában történt, akkor még szó sem volt arról, hogy ez az orosz energiahordozókra vonatkozik. ...azonnal reagált a tőzsde és elkezdte felhajtani az árakat. Majdnem egy évvel a háború előtt. Azután jött az újabb csapás amikor a jenki gazemberek nem engedték megnyitni az NS2-t amibe sok európai országnak kemény milliárdjai vannak eltemetve, viszont egy csepp gáz sem jön, sőt még a kárról sem hajlandó senki tárgyalni. (Lehet, hogy ezért kellett a háború, hogy eltereljék a figyelmet erről az aljasságról.)"
BlancoAgilon38
2022. szeptember 20. 23:10
És pont egy libbant papír ír ilyeneket. Sose hittem volna. Szerintem egyébként sok embernek be fog teljesülni a vágya, miszerint az emberiség megérett a pusztulásra. Sokáig kézzel és a maradék lábammal tiltakoztam ez ellen, de manapság, mikor látom a sok idióta, ostoba valóságsót, azokat a celebeket, akikről nemhogy nem tudom kik, de azt még annyira sem, mit tettek valaha valahova...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!