Az Európába irányuló Északi Áramlat befagyása nyomán Oroszország megkezdte a tárgyalásokat Kínával egy új gázvezeték építéséről, valamint a meglévő kapacitások bővítéséről.
Nyitókép: a szibériai gázvezeték-hálózat térképe (Forrás: China's Resource Risks)
„Szibéria Ereje 2” néven épít új gázvezetéket Oroszország Kína irányába, amely az Európát Oroszországgal összekötő Északi Áramlat 2 kiesését hivatott pótolni – jelentette ki Alexander Novak orosz energiaügyi miniszter a Rossiya-1 nevű orosz tévécsatornának.
Ahogy az Üzbegisztánban tett hivatalos látogatásán már elhangzott, Oroszország és Kína hamarosan megállapodhat évente 50 milliárd köbméter gáz szállításáról az új gázvezetéken, amely részben Mongólián keresztül vezet Kelet-Ázsiába.
Ez Novak szerint nagyjából annyi, amennyivel kevesebbet 2022-ben Oroszország az Európai Unióba szállít.
A tervezett kapacitás az Euractiv beszámolója szerint nagyságrendileg megegyezik az Északi Áramlat 1 vezetékével (utóbbi 55 milliárd köbméter).
Ez a stratégiai jelentőségű, Németországba vezető vezeték szeptember 2-a óta nem üzemel, pedig az Európai Unióba irányuló gázmennyiség harmadát szállítja.
A „Szibéria Ereje 2” lényegében az Északi Áramlat 2-t pótolná.
Utóbbi megépítését Németország hosszú időn keresztül támogatta, amivel kapcsolatban Washington rendre nemtetszését fejezte ki. Ugyan a Németországot elérő második gázvezeték megépült, az orosz-ukrán háború kirobbanását követően befagyasztották a projektet.
A mostani bejelentéseknek része az is, hogy a szintén Kínába irányuló Szibéria Ereje 1 gázvezetéket is bővítik, hogy 20 milliárd köbméter gázt lehessen rajta szállítani évente. Ezt elősegítendő a Bajkál-tóhoz közel lévő Kovitka mezőt 2023 elején csatlakoztatják a Szibéria Ereje hálózathoz.
2025-ben – abban az évben, amikor a vezeték eléri maximális kapacitását – több mint 61 milliárd köbméter orosz gázt szállítanak majd ezen a vezetéken, amelyből 38 milliárd köbméter jut Kínába egy 2014-ben a Gazprom és a kínai CNPC között megköttetett megállapodás értelmében.
A fentieken túl Kína és Oroszország megállapodott arról is, hogy
Vlagyivosztok és Kína északi része között, amelyen további 10 milliárd köbmétert szállítanak majd.
Kép: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP