Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hitet tett a globalizáció, a nemzetközi jogrend és a liberális, demokratikus értékek mellett, miközben gyakorlatilag teljes politikai rendszerváltást hirdetett meg a közép-ázsiai országban.
Véleménycikkben hirdette meg a nyitott, liberális, demokratikus Kazahsztán vízióját Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök.
A Politicón megjelent írásában kifejti:
„Egyszerűen nincs más lehetséges alternatívája a globalizációnak, a kölcsönös függésnek és a nemzetközi jogon alapuló rendnek” – írja Tokajev. Úgy látja: van, amikor megérthető a függőségek csökkentése, de nem lehet megfordítani azt a folyamatot, amely globális prosperitást hozott el az elmúlt évtizedekben.
„Kötelességünk, hogy csökkentsük a világrendet érő kockázatokat és törékenységet, és erősítenünk kell az együttműködést, nem pedig elutasítunk azt” - folytatja a kazah elnök, hozzátéve: olyan országvezetőként írja ezt, mely ország pont a globális törésvonalakon fekszik.
Tokajev kifejti: Kazahsztán mindig híd volt Kelet és Nyugat között, a Selyemút szívében.
és 1800 kilométernyi határuk Kínával, miközben kiterjedt kereskedelmet folytatnak Európával és a világ többi részével.
Közép-Ázsia térképe
A kazah elnök hangsúlyozza: történelmük során és különösen függetlenségük elnyerése óta konstruktívan igyekeznek megvitatni a nézeteltéréseket a szomszédaikkal, és nem szűnhet meg a kommunikáció, az együttműködés és a bizalom. Tokajev úgy látja: a nyitottság és a kooperáció mind a hazai, mind a nemzetközi politikában egyaránt értékes. Azt írja: kormányzata belső reformtörekvéseit is ez határozza meg.
„Még jelentős nemzetközi nyomás esetén is, amely nehézségeket okozott hazámban és más országokban is, nem fogunk befelé fordulni, az elszigetelődés útját választani” – írja Kazahsztán elnöke.
„Ehelyett még jobban támogatjuk a liberális, nemzetközi, nyitott politikákat, amelyek drámaian növelni tudták az életminőséget szerte a világban.”
Tokajev szerint hazája most útkereszteződéshez érkezett. Ha most nem tudnak válaszolni a feljövő kritikus kérdésekre, akkor a közepes jövedelem csapdájába esik az ország, „és az optimista, energetikus és ambíciózus fiatalok egész nemzedékének okoznak csalódást” – fogalmaz.
A kazah elnök bemutatja, hogy politikai tervei a decentralizációról, a hatalommegosztáról, a parlament és az önkormányzatok szerepének, valamint a jog uralmának erősítéséről, a nemzetközi versenyképesség növeléséről, és minden polgár esélyegyenlőségéről szólnak. Hangsúlyozza: alapjaiban kívánja megváltoztatni az addigi politikai rendet, maga mögött hagyva a „szuperprezidenciális rendszert”, amely szerinte már nem a leghatékonyabb kormányzati modell a nemzete számára.
„Új korszak felé sietünk, a pluralizmust a politikai pártok alapításának megkönnyítésével erősítve”
– folytatja Tokajev, aki egyúttal azt is bejelenti: egyciklusos, hétéves elnöki periódusokat vezetne be, ami szerinte igazi áttörés lenne a kazah demokrácia és modernizáció erősítésében. „Eddig a térségünkben egy ország sem hozott egy ilyen bátor döntést.”
„Ez nem kevesebb, mint nemzeti politikáink teljes átalakítása. A reformok folytatásához erős felhatalmazásra van szükség. Ezért hirdettem elnökválasztást erre az őszre, és ezért indítványoztam a kazah elnöki hatalom egy ciklusra való korlátozását is” – írja az államfő.
A kazah főváros, Asztana látképe
Tokajev szerint a kihívások nagyok, de a nemzet gondolkodása drámaian megváltozott az elmúlt években, a társadalmi változások és a gazdasági, biztonsági válságok miatt. A helybenjárás helyett a felgyorsulást és a reformok megvalósítását javasolja a kazah vezető, aki aktív együttműködést ígér a nemzetközi politika szereplői számára is.
„Ezen a kritikus hazai és nemzetközi helyzetben a megfelelő tanulságokat kell levonnunk a jelenkori válságokból” – zárja írását a kazah elnök.
Kazahsztánban egyébként pár napja kapta vissza a főváros, Asztana a régi nevét, miután néhány évig az előző elnök előtt tisztelegve a Nur-Szultan nevet viselte.
Talán ő is tartott tőle, hogy egyhamar nem lesz újra ilyen nagy nyilvánossága, így beleadott apait-anyait. A gyűlölet fekete cseppjei szinte potyogtak a szája sarkából. Horváth K. József írása.
A Foreign Affairs újságírója szerint haldoklik a demokrácia, mert nem védik meg azok, akiknek kellene.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Az AfD-n kívül szinte minden német párt szügyig merült a hazudozásba és elhallgatásba.
Ausztria elnöke szerdán egy nemzetközi fórumon hosszasan illette alaptalan vádakkal Magyarországot a demokrácia érvényesülése tekintetében.
A könnyűzene mindig „ellenzéki” volt, értsük jól. Amióta világ a világ. Ez ebben az esetben praktikusan úgy hetven év.
Az is kiderült, hogy a szakképzés terén már most nagyszerű eredményeket tud felmutatni hazánk.
Egy átszervezéssel meg lehet fordítani, hogy a tagállamok többségének érdeke legyen bent maradni az Unióban.
