Kamala Harris közölte: látogatása célja, hogy mélyítse a Szöul és Washington közötti biztonsági és gazdasági együttműködést.
Dél-Koreába érkezett csütörtökön az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris, aki Jun Szok Jol dél-koreai elnökkel találkozott. A két ország közötti partnerséget Harris egyúttal a Koreai-félsziget, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség biztonsága zálogának nevezte.
Jun Szok Jol szintén e kapcsolatok erősítése mellett szállt síkra, és hangsúlyozta, Harris látogatása - ahogy Joe Biden amerikai elnök májusi látogatása is - fontos lépés a szövetség megszilárdítása felé. Kiemelte továbbá, hogy
az Egyesült Államok és Dél-Korea közötti kapcsolatok túlmutatnak a biztonsági partnerségen, és a két ország gazdasági és technológiai téren is szorosan együtt kíván működni”.
Egynapos látogatása során Kamala Harris felkeresi a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet (DMZ) dél-koreai részét is. Beiktatása előtt több korábbi amerikai elnök járt az övezetben, ám elnöki rangban csak Biden elődje, Donald Trump járt a DMZ-nél 2019-ben, és találkozott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel is.
Harris látogatása előtt néhány nappal Észak-Korea több rakétakilövést hajtott végre, legutóbb szerdán jelentette a dél-koreai hadsereg és a japán védelmi minisztérium, hogy Phenjan közeléből két, rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki a Japán-(Keleti)-tenger irányába. Mindeközben zajlik a hétfőn kezdődött közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlat is a Koreai-félsziget keleti partjainál, a műveletben részt vesz egyebek között a Ronald Reagan atommeghajtású repülőgép-hordozó is.
A dél-koreai hadi tengerészet bejelentette, hogy pénteken újabb hadgyakorlatba kezd, amelyen az Egyesült Államok mellett Japán is részt vesz. Dél-Koreába érkezte előtt Kamala Harris ellátogatott a Japán délkeleti részén található Jokoszuka amerikai támaszpontra is, ahol elítélte az észak-koreai rakétakilövéseket, amelyek szerinte fenyegetik a térség békéjét és biztonságát. Arra is felhívta a figyelmet, hogy e műveletek az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát is sértik.
(MTI)
Nyitókép: LEAH MILLIS / POOL / AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Az Egyesült Államok alelnöke jövő kedden érkezik Budapestre.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét és két másik tábornokot, miközben folytatódik az iráni háború.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Hiperinfláció és államcsőd – „csak” ilyen következményei lehetnek, ha megvalósul a Magyar Péterék terve.
A vita ma már nem csupán gazdasági természetű, hanem stratégiai jelentőségű kérdés az egész térség számára.
Ők a következők.
