Az EU további bővítését és az uniós intézmények reformját szorgalmazza Olaf Scholz.
Olaf Scholz német kancellár közel egyórás beszédet tartott hétfőn a prágai Károly Egyetemen. A szociáldemokrata országvezető kifejtette nézeteit, hogyan kellene az EU-nak reagálnia a változó politikai környezetre az ukrajnai háború kitörése után.
Scholz szerint az európai uniós szerződések nincsenek kőbe vésve – azok szerinte rövid idő alatt megváltoztathatók, ha szükséges. Ehhez viszont, hangsúlyozta a kancellár, európai konszenzusra van szükség.
A német kancellár az Európa jövője konferencia kapcsán leszögezte: eredményeket elérni tudó EU-t igényelnek az emberek. Ennek kapcsán Scholz kiemelte a további bővítés igényét, amibe a Nyugat-Balkán országai, valamint Ukrajna, Moldova és akár Georgia (Grúzia) is beletartoznak. Hangsúlyozta: egy 30-36 tagú Európai Unió más képet mutatna, mint a mostani, hiszen Európa kelet felé mozdulna el.
Olaf Scholz ugyanakkor a bővítést intézményi reformhoz kötötte. Leszögezte: el kell vetni az egyhangú döntéshozatalt és azt is, hogy csak egy európai biztos felügyeljen egy-egy szakpolitikát. Az Európai Parlament sem növekedhet tovább lufiként szerinte.
A német kancellár a szankciós politikákat és az emberi jogi kérdéseket nevezte olyan területeknek, ahol az egyhangúság helyett többségi döntéssel születhetnének állásfoglalások.
Scholz az Európai Parlament kapcsán arról beszélt: az EP esetében is nagyjából azonos súlyúnak kell lenniük a szavazatoknak – ismeretes, Németország a lakosságszámához képest jóval kevesebb EP-képviselőt küld a törvényhozásba, mint a legkisebb európai uniós tagállamok.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan
Sok százmilliárd euró úszik el a semmibe évente Európában a bürokrácia és a közigazgatási digitalizáció hiányában. Németország mindig is horrorpélda volt – a Scholz-kormány fogadkozása ellenére pedig a széthízott állami gépezet még mindig tonnaszámra égeti a pénzt. Teljesen feleslegesen.
Az egész világot felforgatják a Donald Trump által bejelentett vámtarifák és viszonossági vámok. Az Európai Unió vesztes pozícióból próbál egyezkedni az Egyesült Államokkal, és Kína is okozhat meglepetéseket. Megnéztük, hogyan is érintené Európát és benne hazánkat a tényleges vámháború.
Ez már a harmadik év egymás után, hogy stagnál a német gazdaság.
Brüsszel és a tagállami kormányok egymásra licitálnak a hisztériakeltésben.
Az úgynevezett „antifasiszta” mozgalmak valójában totalitáriusak és mélyen antidemokratikusak.
Nem bírta ki a pártelnök.
A Chosen – A kiválasztottak után itt az újabb remekül megírt, igényesen kivitelezett sorozat, amely azt mutatja, hogy az amerikai keresztény filmgyártás valóban szintet lépett.
