Nyugati szankciók ide vagy oda, a két ázsiai ország még mindig brutálisan sok orosz olajat fogyaszt.
A Világgazdaság írt Kína és India orosz olaj fogyasztásáról. Kína és India a világ első, illetve harmadik legnagyobb nyersolajimportőre, és mindkettő azonnal lecsapott a nyugati szankciók miatt diszkontáron kínált orosz nyersanyagra.
Összehasonlításképp, ez majdnem duplája a tavaly júliusi 21,7 százalékos részesedésnek. A Refinitiv árupiaci adatszolgáltató cég statisztikája szerint viszont Kína júliusban naponta 1,67 millió hordót importált Oroszországból, míg júniusban napi 1,78 millió, májusban pedig 1,99 millió hordó volt a becsült mennyiség.
Hozzá kell tenni, hogy az orosz olaj továbbra is legalább tíz dollárral olcsóbb, mint a közel-keleti beszállítók, például Szaúd-Arábia olaja.
Az elemzők szerint hasonló a helyzet Indiával is, akik júniusban 1,12 millió, júliusban pedig már 1,05 millió hordó orosz olajat importált.
Mindkét ország esetében hozzá kell tenni, hogy
Nyitókép: MTI/EPA/Indonéz Tengerbiztonsági Ügynökség
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Pápalátogatásról, ukrán uniós tagságról, békeesélyekről és még sok másról beszélt a miniszterelnök Rómában.
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Megszületett a megállapodás: több mint egy évtized után visszatérhet a sorkatonaság a németeknél.
Dull Szabolcs szerint a Tisza-vezér fogja végleg megsemmisíteni a „független médiát”.
