Olaf Scholz szerint Putyin nyíltan arról álmodik, hogy a Szovjetunió, illetve a cárok mintájára új birodalmat hoz létre.
Európának a világpolitika központi szereplőjévé kell válnia, ám ehhez véget kel vetni a közös határozatok önző blokádjának, egyes országok nemzeti különútjának, mert az az egész uniónak csak árt – írta saját cikkében a német kancellár, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitungon jelent meg. A politikus rámutatott, hogy
Márpedig szembe kell szállni Vlagyimir Putyinnal, mert különben az folytathatja az agressziót. „Láttuk ezt Grúziában, a Krímben, majd 8 éve, Kelet-Ukrajna megszállásakor és csaknem öt hónapja, a háború megindításakor. Ha Moszkva terve beválik, az azt jelenti, hogy az erőszak gyakorlatilag következmények nélkül megsértheti a jogot. Akkor pedig az európai biztonság és béke is veszélybe kerülne” – hangsúlyozza Scholz.
A támadás új valóságot teremtett, sok minden nem maradhat úgy mint idáig, sem Németországban, sem a földrészen. Elkerülhetetlen, hogy az unió a világpolitika egyenrangú részvevője legyen. Ehhez zárni kell a sorokat, aminek részeként máris sokkal szorosabb lett az együttműködés a tagok között. De meg kell találni a megoldást a többi közt a közös migrációs politikára, a védelmi erő kiépítésére.
Azt írja: az orosz elnök befolyási övezetekre, nagyhatalmakra és vazallusállamokra akarja felosztani a kontinenst, noha ismeretes, hogy ez a politika milyen katasztrófákhoz vezetett a múltban. Oroszország azonban nem kerülheti meg, hogy ne állapodjon meg Kijevvel, de úgy, hogy az megfeleljen az ukránoknak. A Kreml neokolonialista alapon viszonyul Ukrajnához és a térség több más államához is.
A földkerekség autokratái pedig éberen figyelik, mire jut.
Európa az imperializmus és a tekintélyelvűség élő antitézise. Ezért szálka az olyanok szemében, mint Putyin. A széthúzás, az állandó vita azonban gyengíti a közösséget, ezért az új helyzetben a legfontosabb válasz úgy hangzik: egység. Meg kell védeni a jog uralmát, a szabadság, egyenlőség, a szolidaritás alapértékeit, az egyén méltóságát.
Merthogy az imperializmus visszatért a kontinensre, az orosz rakéták nem csupán ukrán nagyvárosokat romboltak le, hanem porrá zúzták a nemzetközi békerendet is.
Németország tévedett, amikor évtizedeken át úgy gondolta, hogy csakis barátok veszik körül. Ezért most támogatja Ukrajnát, gondoskodik arról, hogy a NATO ne keveredjen bele a fegyveres viszályba. Ugyanakkor a koalíciós vezetés felszámolja az energiafüggést. A világgazdaság régen látott nehézségekkel került szemben: szállítási láncok szakadtak meg, nincs elég nyersanyag, a harcok miatt nagy a bizonytalanság az energiapiacokon.
Egyetlen állam sem képes viszont egymaga szembeszállni a jelenséggel, össze kell fogni. Éspedig az Ukrajna iránti szolidaritáson túl a saját biztonság érdekében, hiszen ha Putyin leállítja a gázszállításokat, akkor fegyverként veti be az energiát. Ezt még a Szovjetunió sem tette meg a hidegháború idején. Scholz a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt állásfoglalásban megígéri: Németország nem fog kitérni a rá háruló felelősség elől ezekben a nehéz időkben, Európa és a világ érdekében.
Fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon
A jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzetben Ukrajna uniós integrációja nemcsak illúzió, hanem kifejezetten veszélyt is jelenthet az EU stabilitására – figyelmeztet elemzésében Morten Heiberg és Rasmus Mariager dán professzor.
Trump londoni fellépése felkavarta az atlanti szövetség állóvizét, miközben Európa olajcsapok nélkül, drónok célkeresztjében és utcai lázadások árnyékában sodródik a polgárháborús forgatókönyv felé.
Nem finomkodott az orosz külügyminiszter.
Nemcsak belpolitikailag, de a nemzetközi porondon is kínos helyzetbe kerültek a liberálisok.
Az amerikai elnök közös sajtóértekezletet tartott Keir Starmer brit miniszterelnökkel.
Lengyelország úgy döntött, hogy fokozza katonai együttműködését Ukrajnával, még akkor is, ha ezzel geopolitikai darázsfészekbe nyúl.
Felbuggyant a panaszáradat.
A világbajnok kapus gyerekként rajongott a magyar támadóért.
