Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Olaf Scholz szerint Putyin nyíltan arról álmodik, hogy a Szovjetunió, illetve a cárok mintájára új birodalmat hoz létre.

Európának a világpolitika központi szereplőjévé kell válnia, ám ehhez véget kel vetni a közös határozatok önző blokádjának, egyes országok nemzeti különútjának, mert az az egész uniónak csak árt – írta saját cikkében a német kancellár, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitungon jelent meg. A politikus rámutatott, hogy
Márpedig szembe kell szállni Vlagyimir Putyinnal, mert különben az folytathatja az agressziót. „Láttuk ezt Grúziában, a Krímben, majd 8 éve, Kelet-Ukrajna megszállásakor és csaknem öt hónapja, a háború megindításakor. Ha Moszkva terve beválik, az azt jelenti, hogy az erőszak gyakorlatilag következmények nélkül megsértheti a jogot. Akkor pedig az európai biztonság és béke is veszélybe kerülne” – hangsúlyozza Scholz.

A támadás új valóságot teremtett, sok minden nem maradhat úgy mint idáig, sem Németországban, sem a földrészen. Elkerülhetetlen, hogy az unió a világpolitika egyenrangú részvevője legyen. Ehhez zárni kell a sorokat, aminek részeként máris sokkal szorosabb lett az együttműködés a tagok között. De meg kell találni a megoldást a többi közt a közös migrációs politikára, a védelmi erő kiépítésére.
Azt írja: az orosz elnök befolyási övezetekre, nagyhatalmakra és vazallusállamokra akarja felosztani a kontinenst, noha ismeretes, hogy ez a politika milyen katasztrófákhoz vezetett a múltban. Oroszország azonban nem kerülheti meg, hogy ne állapodjon meg Kijevvel, de úgy, hogy az megfeleljen az ukránoknak. A Kreml neokolonialista alapon viszonyul Ukrajnához és a térség több más államához is.
A földkerekség autokratái pedig éberen figyelik, mire jut.
Európa az imperializmus és a tekintélyelvűség élő antitézise. Ezért szálka az olyanok szemében, mint Putyin. A széthúzás, az állandó vita azonban gyengíti a közösséget, ezért az új helyzetben a legfontosabb válasz úgy hangzik: egység. Meg kell védeni a jog uralmát, a szabadság, egyenlőség, a szolidaritás alapértékeit, az egyén méltóságát.
Merthogy az imperializmus visszatért a kontinensre, az orosz rakéták nem csupán ukrán nagyvárosokat romboltak le, hanem porrá zúzták a nemzetközi békerendet is.
Németország tévedett, amikor évtizedeken át úgy gondolta, hogy csakis barátok veszik körül. Ezért most támogatja Ukrajnát, gondoskodik arról, hogy a NATO ne keveredjen bele a fegyveres viszályba. Ugyanakkor a koalíciós vezetés felszámolja az energiafüggést. A világgazdaság régen látott nehézségekkel került szemben: szállítási láncok szakadtak meg, nincs elég nyersanyag, a harcok miatt nagy a bizonytalanság az energiapiacokon.
Egyetlen állam sem képes viszont egymaga szembeszállni a jelenséggel, össze kell fogni. Éspedig az Ukrajna iránti szolidaritáson túl a saját biztonság érdekében, hiszen ha Putyin leállítja a gázszállításokat, akkor fegyverként veti be az energiát. Ezt még a Szovjetunió sem tette meg a hidegháború idején. Scholz a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt állásfoglalásban megígéri: Németország nem fog kitérni a rá háruló felelősség elől ezekben a nehéz időkben, Európa és a világ érdekében.
Fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon