„Mi a fontosabb? Ha erősen bírálnak a nemzetközi sajtóban, vagy hogy van energiád?” – tette fel a költői kérdést a francia újságírónak Demkó Attila.
Újraválasztása óta Orbán Viktor száját csak a „Nem” szó hagyja el Európában – írta a balliberális Le Monde. Szerinte a miniszterelnök elszigetelten, a vétó politikáját játssza. Emellett pedig nemet mondott az orosz olajembargóra, Kirill pátriára szankcionálására és a globális minimumadóra. Brüsszelben egyesek úgy látják, hogy mindezzel Vlagyimir Putyinnak segít, akivel szívélyes kapcsolatokat ápol.
Azt írták, hogy „a nacionalista kormányfő még Közép-Európában is elszigetelődik, ahol V4-es szövetségesei nyíltan hátat fordítanak neki, mióta nem hajlandó elköteleződni Ukrajna mögött, hogy 59 évesen határozottan izolacionista fordulatot vegyen országában, amelyet immár tizenkét éve vaskézzel irányít. Orbán úr azonban egyelőre ügyel arra, hogy ne menjen el a szakításig a nyugati táborral, mivel országának nagy szüksége van közösségi pénzekre. Soha nem kifogásolta a partnerei által Kijevnek nyújtott katonai segítséget, és végül jóváhagyta az ukrajnai invázió megtorlásaként elhatározott összes szankciócsomagot.” A kormányfő hangsúlyozta, hogy Ukrajna hősiesen harcol, de lassan megmutatkoznak a katonai realitások:
nem szankciókra van szükségünk, hanem azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra.”
A francia újság szerint: „Magyarország az egyetlen NATO-ország, amely nem nyújt közvetlen katonai segítséget Ukrajnának, az ország nyugati részén, a fronttól távol élő kis magyarajkú kisebbség elleni feltételezett orosz megtorlások kockázatára hivatkozással. A miniszterelnök elszigeteltségének jele, hogy e beszéd óta nem hívták meg kétoldalú uniós látogatásra. Ehelyett önállóan hozott egy sor döntést, ami az orosz szankciók megsértéséből indult ki, pl. hogy a Kreml követelésének megfelelően rubelben fizeti ki orosz gázvásárlásait. Valójában, míg a legtöbb európai ország a konfliktus kirobbanása óta azon gondolkodik, hogyan lehetne csökkenteni energiafüggőségét Moszkvától, addig Orbán ennek az ellenkezőjét teszi.
Emellett megjegyezte azt is, hogy az elmúlt hetekben a kormányfő újjáélesztette az orosz Roszatom új atomerőművének projektjét. Magyarország nemzeti energiavállalata, a MOL pedig szemérmetlenül importál olcsó orosz olajat, tetemes profitot garantálva. Cserébe a magyarok Európa legolcsóbb üzemanyagát élvezhetik, amelynek literenkénti ára 1,20 euró.”
Mi a fontosabb? Ha erősen bírálnak a nemzetközi sajtóban vagy, hogy van energiád?”
– adott választ Demkó Attila, a Honvédelmi Minisztérium egykori tisztviselője, aki ma a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai tanulmányi központját vezeti.
Szlovákiához vagy Csehországhoz hasonlóan mi is nagyon függünk Oroszországtól az olaj és a gáz tekintetében. Három év múlva meglátjuk, ki volt köztünk az okosabb.”
– tette hozzá.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
Moszkva eddig 57 indítóegységet veszített a Buk-rendszerekhez tartozó eszközökből.
Egyes ukrán állítások szerint Észak-Korea mintegy 10 ezer katonát küldött Oroszországba, köztük elitalakulatokat is.
Nem először észleltek veszélyt.
A Google közlése szerint már dolgoznak a probléma megoldásán.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
