Jön a jövő harckocsija: mit tud majd az EMBT?

Folytatódik biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész szerzőnk, Somkuti Bálint Háború, közelről cikksorozata az ukrajnai háború és a modern hadviselés legfontosabb, legérdekesebb aspektusairól és tanulságairól. 

***

A szárazföldi haditechnika rajongók számára rég, talán évtizedekkel ezelőtt volt utoljára olyan mozgalmas kiállítás, amely ennyi újdonsággal szolgált volna, mint a június 13. és 17. között megtartott Eurosatory 2022.  

A Mandineren is bemutatott KF51 Panther mellett sokkal kisebb figyelmet kapott – legalábbis a hazai sajtóban – az érdekes nevű EMBT lánctalpas harcjármű. 

A European vagy másképp Enhanced Main Battle Tankot magyarra európai, vagy továbbfejlesztett alapharckocsiként lehetne lefordítani. Ráadásul a közös francia-német fejlesztés, valamint az európai érdeklődés mellett egyelőre

Mármint ha elkészül, mert a bemutatott modern eszköz egyelőre csak egy úgynevezett technológiai demonstrátor. 

A közös német francia fejlesztést,  a francia Leclerc harckocsi tornyának és a Leopard 2 testének összepárosításán alapuló európai projektet még 2016-ban jelentették be. A múlt hónapban bemutatott jármű már nem az első ilyen, átmeneti megoldás, éppen ezért a jelentős változtatások ellenére is felismerhetően ugyanerre a platformra épül. 

Bár mint a KF51, ez is tartalmaz néhány meglepetést. A technológiai demonstrátornak nevezett változatra még a jelenlegi NATO-szabvány 120 milliméteres sima csövű ágyút szerelték, de a hírek szerint a végső változat az új, 140 mm űrméretű ASCALON (Autoloaded and SCALable Outperforming guN) főfegyverzettel fog rendelkezni. Hogy az automata töltésű, skálázható, jobb teljesítményű ágyú betűszó angol eredetijében a skálázhatóság mit jelent, arról egyelőre még csak találgatni tudok. Mindenesetre a teleszkópos lőszert tüzelő, új anyagok felhasználásával készült ágyút szánják az új NATO-szabvány harckocsiágyúnak, és csökkentett hátrarúgása miatt az új ágyú 50 tonna alatti súlyú alvázakra is felszerelhető. A viszonylag új fejlesztésű teleszkópos lőszerben a lőportöltet helyét formára öntött robbanóanyag veszi át, amely körbeöleli a lövedéket. Ezáltal nincs szükség rézhüvelyre, és a lőszer hossza is csökken. 

Az EMBT egy 2018-as videóban

A tervek szerint a végleges rendszer része lesz a torony hátsó részére szerelt, távirányítású fegyverállványon elhelyezett 30 milliméteres gépágyú,

szemben a KF51 7,62 géppuskájával.

Igaz, egy ilyen kaliberű, szintén távirányítású állvány az EMBT tornyán is helyet kapott. Praktikussága és használhatósága ellenére a gépágyú elfoglalja a moduláris, küldetés specifikus és cserélhető rendszer helyét, így várható, hogy a végleges változatban cserélhető lesz. Egyébként a könnyebben páncélozott, és légvédelmi célok ellen szánt gépágyú már a hatvanas években a francai AMX-30 harckocsin megjelent a főfegyverzettel párhuzamosított változatban. Ez a megoldás nem vált be, és ugyan újra felbukkant a 152 milliméteres sima csövű ágyúval/rakétavetővel felszerelt kísérleti MBT/KPz-70 tornyán egy távirányítású toronyban, végül nem terjedt el. 

Mostani megjelenésének oka valószínűleg ugyanaz, mint a fenti esetben: a 140 milliméteres ágyú korlátozott, 22 darabos lőszerellátása. A fegyverzetet egy 12,7 párhuzamosított nehézgéppuska egészíti ki. 

Az izraeli Elbit Trophy APS aktív védelmi rendszere mellett az E-LAWS lézer érzékelő, illetve az egyéb fenyegetések elleni Multi-Threat Detection System (MTDS) felelőssége a harckocsira leselkedő veszélyek elhárítása. 

Mindezeket a tervek szerint egy fejlett mesterséges intelligencia fogja kiegészíteni, amely önállóan, emberi beavatkozás nélkül is képes a veszélyek kategorizálására és elhárítására. Sőt, a hírek szerint alkalmas lesz a jármű egyszerűbb környezeti viszonyok közötti vezetésére is. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy régóta folynak kutatások az MI katonai szolgálatba állítására, de a fenti képességek várhatóan csak a végleges változat 2035-re várható szolgálatba állításakor lesznek elérhetőek..

A lánctalpas erődök harmadik fő jellemzője, a mobilitás területén sem áll rosszul az amúgy nem kifejezetten könnyű, 61,5 tonnás jármű. Az 1650 lóerős MTU 883 jelű erőforrás szilárd felületű utakon 65 km/h sebességet, és 460 kilométeres hatótávolságot tesz lehetővé.

A német Krauss-Maffei Wegmann és a francia Nexter Systems által közösen fejlesztett járművet ugyanúgy 3+1 fős személyzet fogja kezelni, mint a KF51-et. A parancsnok és az irányzó a toronyban ülnek, míg a vezető és az itt rendszeroperátornak nevezett plusz egy fő pedig a testben foglal helyet. Feladata ugyanúgy a jelentősen megnövekedett információ mennyiség feldolgozásában való segítség lesz – hogy erre parancsnokként vagy beosztott specialistaként kerül sor, arról egyelőre nem szól a fáma.

A fejlesztő közös vállalat tervei szerint a páncélost

a jövőben, de ezek egyelőre csak ígéretek, ahogy maga a végleges jármű is egyelőre még csak a tervezőasztalokon létezik. Tervek szerint a szenzorok, védelmi rendszerek és fegyverek teljes körű integrációját megvalósító számítógépes rendszer nyílt architektúrájú lesz, amely megoldás lehetővé teszi későbbi eszközök hozzáadását. Jól jellemzi a hálózat képességeit (és számítási kapacitását), hogy képes lesz közreműködni saját legénységének továbbképzésében, szimulált támadások megjelenítésével. 

Fentiek egyben magyarázatot is adnak arra, miért övezte kisebb hírverés az EMBT-t, mint a KF51 Panthert. Amíg ugyanis a „Párduc” egy kész termék, addig az EMBT a véglegesnek szánt, Main Combat Ground System – MGCS-hez, azaz fő szárazföldi harci rendszerhez vezető út egyik lépése csak. Ez utóbbi képességeinek egy része még csak tervbe van véve, példának okáért a 140 milliméteres ágyú 2025-re lesz csak kész. 

Akárhogy is – rég volt, hogy egy vásáron kettő, na jó, másfél harckocsi típust mutattak volna be.