Nem tetszik az uniós mézesmadzag-politika a Nyugat-Balkánnak

Hat nyugat-balkáni ország – Albánia, Bosznia, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – vezetői az EU mellett Bulgáriát is okolják amiatt, hogy az uniós csatlakozás folyamata tovább húzódik. A politikusok üdvözölték a hírt, hogy Ukrajna uniós tagjelölti státuszban részesülhet, ugyanakkor sérelmezték, hogy az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón nem kapta meg a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez a jóváhagyást Észak-Macedónia Bulgária ellenvetése miatt. 

Az észak-macedón miniszterelnök a csúcstalálkozót követően kijelentette, hogy ami most történik az egy igen komoly probléma, és

Az ország vezetője ezzel arra utalt, hogy a csúcstalálkozón sem sikerült feloldani azokat a nyelvi és történelmi kérdéseket a két ország között, ami az egész régió csatlakozási folyamatát ellehetetleníti. 

Az Unió ugyanis az albán integrációt az észak-macedón csatlakozási folyamathoz kötötte. Vagyis Bulgária Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásait is megvétózta, ami megrekesztette a régió államainak felvételét az EU-ba.  

Az albán miniszterelnök, Edi Rama éles kritikával illette az Európai Uniót. Az uniós vezetőknek címezve kijelentette:

Szégyen, hogy egy NATO-tagállam foglyul ejt két másik NATO-országot, amíg Európában háború dúl. Nem valami bizalomgerjesztő azt látni, hogy 26 tagállam impotens módon egyhelyben csücsül”

– tette hozzá Rama. 

Az albánok 2014 óta uniós tagjelöltek, míg

miközben szavak szintjén az Európai Unió vezetői mindig kiálltak a régió csatlakozása mellett. Ez a tegnapi csúcs után sem maradt el. Az EU egyik tisztviselője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy Brüsszel továbbra is kiáll a térség uniós csatlakozása mellett, amit a régió országainak nyújtott több mint 30 milliárd eurós támogatásai csomag is alátámaszt. Idén már hárommilliárd eurót folyósítottak is a gazdasági felzárkózást célzó alapból.

A régió sorsa a bolgár törvényhozáson múlik

A nyugat-balkáni régió országai között azonban nemcsak a boglár-észak-macedón konfliktus terheli a kétoldalú kapcsolatokat. A Koszóvó és Szerbia közötti kapcsolatok alakulása is hátráltatja a folyamatokat, hiszen Szerbia nem ismeri el Koszovót független államként. Az Unió álláspontja az, hogy a két félnek előre kell lépnie a bilaterális kapcsolatok terén, és Brüsszel továbbra támogatja Bosznia-Hercegovinát a tagjelölti státusz elérésében. 

hiszen rajta kívül álló okok miatt akadt meg az ország csatlakozásai folyamata. Az albán miniszterelnök a csúcs után meg is jegyezte, hogy egynapon országa csatlakozni fog az EU-hoz, „ha nem is hamarosan, de talán a követkő évszázad során”. 

Az albán miniszterelnök szarkasztikus hangvétele jelenleg nem áll messze a valóságtól. A bolgár vétót ugyanis csak a bogár törvényhozás tudná feloldalni, de az országban kormányválság alakult ki. Kiril Petkov bolgár miniszterelnök kisebbségi kormánya két napja megbukott, az ellenzék múlt héten benyújtott bizalmatlansági indítványát ugyanis a többség támogatta a bolgár törvényhozásban. 

A kormányválságot az idézte elő, hogy június 8-án a koalícióból kilépett a Van Ilyen Nép (ITN) párt, amely többek között azzal indokolta a döntést, hogy nem érte egyet Petrov uniós partnereinek tett ígértével. A párt ugyanis nem támogatja a szomszédos Észak-Macedónia vétójának feloldását. 

A vétó feloldása népszerűtlen intézkedésnek számít Bulgáriában, ezt használta ki most az ITN párt. Most úgy tűnik, hogy nehéz lesz elsimítani a bolgár-észak-macedón konfliktust. Erre csak akkor lesz esély, ha a bolgár pártok képesek leszek dűlőre jutni a kérdésben és a törvényhozás zöld utat ad Észak-Macedóniának. Ezzel nemcsak a két ország, hanem az egész régió fellélegezhetne.

Gergi-Horgos Mátyás

Borítókép: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP