Nógrádi György: Az oroszoknak sokkal több tartalékuk van

Kimeríthetetlen tartalékaik vannak. Ezért ők mindig is türelemjátékra játszottak, és most is azt teszik. Nem sietnek. Mert az idő nekik dolgozik. Mindig is nekik dolgozott. A szibériai muzsik féllábon is kibírja, míg az ellenség kitartása megtörik. Ez egyébként nem is olyan újkeletű. Már a szkíták is így győzték le Dárius túlerőben lévő perzsa seregét. Hol Szkítia sok kegyetlen fia, kit fagy szült és nevelt szörnyű háborúra, ahogy a költő mondja. Nem szálltak nyíltan szembe Dárius seregével. Hanem a mozgékonyságukat kihasználva folyton előttük jártak, miközben megmérgeztek minden kutat, felégettek minden mezőt maguk mögött, és rajtaütésekkel zaklatták a perzsa sereget. Dárius nem tudta utolérni őket. A szkítákat csak akkor lehet utolérni, ha ők azt akarják. Ezt köztudott volt róluk. Végül Dárius megelégelve ezt, követeket küldött a szkítákhoz, hogy most már nyíltan álljanak ki vele szemben csatában. Megüzenték neki, hogy jó, másnap kiállnak vele csatára. De közbe Dárius tanácsadói azt tanácsolták neki, hogy ha már eddig nem állt ki a szkítákkal, most már ne is tegye, mert a sereg legyengült és éhezik, biztosan elveszítenék a csatát. A szkíták másnap reggel mentek a csatába, ahogy megígérték. De a perzsa seregnek nyoma sem volt. Még az éjszaka sietve összepakoltak és menekülőre fogták. A szkíták utánuk eredtek és vágták őket, ahogy tudták. De félő volt, hogy megmenekülnek. A szkítáknak volt egy törvénye, amit mindig betartottak. Ha ellenség fegyverrel lép a földjükre, mind egy szálig megölik őket. Csak ez jelentette náluk a győzelmet. Különben vereségnek tekintették. Ezért követeket küldtek a perzsák hajóinak görög őrzőihez, akiket a perzsák szolgaként hátrahagytak hajóik és az azok és a part közt kiépített földsánc őrzésére. Megparancsolták nekik, hogy szedjék fel a perzsák hajóihoz vezető rámpákat, hogy ne tudjanak hajóra szállni és mind egy szálig megölhessék őket törvényük szerint. A jónok meg is ígérték, hogy megteszik, és el is kezdték felszedni a rámpákat. Erre a követek elmentek, de a jónok a perzsáktól való félelmükben nem tartották be a szavukat, hanem amint a szkíta követek elmentek, visszarakták azt is, amit előtte fölszedtek. Így a perzsák seregének egy része el tudott menekülni az őket üldöző szkíták elől. Amit a szkíták vereségként éltek meg, és onnantól kezdve gyűlölték a görögöket, gyáva hitszegő árulónak tartották őket és még keveredniük sem volt velük szabad, vagy halállal büntették. A perzsa sereg megmaradt része pedig nem haza ment, hanem útközben még útba ejtette Görögországot. Akkor halt meg Leonidasz és a háromszáz spártai, a szkíták elől menekülő és megmenekült megmaradt perzsa sereg által. Akik így akartak némi sikerre szert tenni a kudarc után, mielőtt hazatérnének. Pedig egy sem tért volna közülük haza, ha a görögök tartják a szavukat és hagyják a szkítáknak, hogy megöljék őket mind egy szálig törvényeik szerint. És akkor Leonidasz és a háromszáz sem hal meg. A lényeg az, hogy a sztyeppén mindig is a kitartásra játszottak. Amiben nincs párjuk a világon. Aztán még Nagy Sándor is megpróbálkozott vele, legyőzni a szkítákat. Neki sem sikerült, ő is menekülőre fogta. De Napóleon is, és Hitler is. Mert a végtelen tajgát nem lehet legyőzni. Azt csak az győzheti le, aki ott él és azon edződött egész életében.

Nem tudom, honnét veszi az orosz célokat. Elolvastam Putyin első két beszédét (az elsőt a támadás napján, a másodikat egy bő héttel később mondta) és egyikben sem beszélt konkrét, stratégiailag értékelhető célokról. Inkább politikai célokról, azokról sem határidőkkel.

A zongoristának igyekeznie kellene rendezni a helyzetüket, amíg a Biden kormány a helyén van. 24-ben könnyen faképnél hagyhatnák őket és akkor maradhatna a feltétel nélküli megadás, vagy a teljes pusztulás.

Tudja mindenki.