A Harpoon rakéta-sorozatvetők akár 300 kilométeres távolságban is képesek csapást végrehajtani.
Az Egyesült Államok szerdán bejelentette, hogy egy újabb, 1 milliárd dolláros fegyveres segélyt küldenek Ukrajnának. A csomag részét képezik a Harpoon partvédelmi rakéták, amelyeket az ukránok már régóta kértek – olvasható az Index csütörtöki cikkében.
A portálon azt írják: a fegyvercsomag részeként 18 tarackot és 36 ezer taracklövedéket is küldenek az ukránoknak, de a nagy hatótávolságú Harpoon rakéta-sorozatvetők azok, amelyeket már régóta kérnek. Áprilisban Zelenszkij elnök a portugáloktól már kérte azt, hogy küldjenek nekik ezekből a fegyverekből, de ez nem történt meg. Május elején pedig az ukránok azt mondták, hogy azért lenne szükségük a Harpoonokra, hogy
Az amerikai kormányzat május közepén már elkezdte fontolgatni, hogy küld ebből az ukránoknak, május végén pedig az ukrán védelmi miniszter már azt jelentette be, hogy meg fogják kapni ezeket a fegyvereket, de nem az Egyesült Államoktól, hanem Dániától.
Az első Harpoonok – amely egyébként a normális esetben vízfelszínről kilőtt amerikai fegyvernek egy módosított, szárazföldi változatai – már a múlt héten megérkeztek a Fekete-tengerhez a dánoktól. Ezzel kapcsolatban a védelmi miniszter jelezte: hálásak a fegyverekért, de sokat segítene, ha hamarabb érkezne nagy hatótávolságú nehéztüzérség.
Most az Egyesült Államok döntött arról, hogy még két Harpoont küldenek az ukránoknak. A fegyver nagy hatótávolságú,
Vagyis ezekkel a fegyverekkel az ukránok tényleg biztosítani tudják a kikötőik és a tenger jelentős részét. A Harpoon rakétái elsősorban a vízi célpontok megsemmisítésére alkalmasak, de bizonyos esetekben a partmenti célpontokra is le lehet csapni velük.
Vélhetően az amerikaiak is a dán változathoz hasonló, szárazföldről indítható Harpoonokat küldenek. Korábban az amerikai tisztviselők azt mondták a Reutersnek: azt fontolgatják, hogy a hadihajókról leszerelik a fegyvert és átalakítják úgy, hogy szárazföldről tudják használni azokat. A rakéták egyébként önmagukban nagyon költségesek, mivel
Bryan Clark, a Hudson Institute szakértője azt mondta: a fekete-tengeri orosz hadihajók pontos számától függően Ukrajnának körülbelül 12–24 Harpoonra lenne szüksége ahhoz, hogy biztosítsák kikötőiket és megakadályozzák, hogy blokád alá vonják azokat az oroszok. „Ebben az esetben ha Putyin kitartana egy blokád mellett, akkor az ukránok a legnagyobb orosz hadihajókat is elsüllyeszthetnék, mivel a Fekete-tengeren nem lenne hova rejtőzniük” – fogalmazott.
A rakétát korábban egy régi amerikai hadihajón már tesztelték is, az erről készült felvétel ittl átható:
Az Egyesült Államok azért is voltak óvatosabb a Harpoonokkal, mert – egy amerikai tisztviselő szerint – azt szerették volna, ha nem ők küldik el elsőként ezeket a fegyvereket. Vélhetően ezért csak most, a dánok után döntöttek a fegyverek leszállításáról.
A tisztviselő akkor azt is hozzátette, hogy ha egyszer valaki elkezdi küldeni ezeket a fegyvereket, akkor ezen felbuzdulva több másik állam is követheti a példájukat. A közeljövőben kiderül, hogy az amerikaiak mellett mások is küldenek-e még ezekből a fegyverekből.
Nyitókép: Twitter
Ruháival a nőiességet hangsúlyozta, és divattörténeti pillanat volt, amikor a második világháború után bemutatta új kollekcióját – ezzel sokak szerint megfosztva Coco Chanelt a trónjától. Százhúsz éve született Christian Dior, a legendás művészlelkű francia tervező.
Egy világ omlott össze a belga politikusban.
Európa egyik vezető hatalma is ráeszmélt arra, hogy egyre nagyobb veszélynek van kitéve a kontinens.
Dömötör Csaba szerint a magyar–lengyel barátság jóval fölötte van a Donald Tusk–Magyar Péter barátságnak.
„Eljött az ideje, hogy megállapodjunk” – jelentette ki az Egyesült Államok új elnöke.
A lengyel miniszterelnök azt is kijelentette: az illegális migrációt nem szükséges nacionalista vagy idegengyűlölő eszmékkel kezelni.
Elképzelhetetlen, hogy ne nyerjük meg az Erasmus-pert – mondja Merkely Béla. Egészségügyi válsághelyzet van-e Magyarországon? Milyen hatásai vannak a hálapénzreformnak? Sikerült-e a bérrendezéssel megállítani az orvoselvándorlást? Interjú a Semmelweis Egyetem rektorával.
Az orvoselvándorlás, a szakemberhiány Nyugat-Európában sem ismeretlen probléma, sőt – ez derült ki Merkely Béla lapunknak adott interjújából. A tapasztalatokra ráerősítenek az OECD számai is. Úgy tűnik, az egész kontinens küzd a jelenséggel. A kisebb országokban a megoldás kulcsa a jól működő orvosképzés és a pályakezdők itthon tartása lehet.
