A gyermekek védelmében az alábbi levelet küldtem ma Magyar Péternek
A gyermeknevelés és a gyermekvédelem nem politikai show-műsor.
A közelmúltban az Európai Parlament több képviselője is fokozódó lobbitevékenységről számolt be. Ennek hátterében az EP és az Európai Tanács által tavaly elfogadott Európai klímarendelet állhat.
A klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról szóló, úgy nevezett európai klímarendeletet 2021. júniusában fogadták el. S bár köztudott, hogy valahányszor új szabályozás kerül terítékre az Európai Unióban, a lobbisták nyomásgyakorlásával számolni kell, az ambiciózus uniós klímajogszabályt mintha a szokásosnál is nagyobb érdeklődés övezné a lobbisták részéről.
A klímarendelet legfontosabb célkitűzése, hogy 2050-re az EU elérje a klímasemlegességet azáltal, hogy nullára csökkenti a globális felmelegedést okozó kibocsátást.
Átmeneti célként pedig 2021-ben szintén elfogadták az Az uniós zöld átállási tervet, azaz az „Irány az 55%!” nevű éghajlatvédelmi javaslatcsomagot, amelynek célkitűzésében már egy közelebbi céldátum szerepel. A csomag célkitűzése, hogy 2030-ra az EU-n belüli üvegházhatású gázok kibocsátása 55 százalékra csökkenjen.
Az Európai klímarendeletben mind a két célt rögzítették, így azok az összes uniós tagállamra kötelező érvényű célkitűzésként fognak vonatkozni.
Az Euractiv értesülése szerint a 2030-as céldátum elérése érdekében az EU több olyan klímavédelmi javaslaton is dolgozik, amelyek bizonyos iparágak működését is érinteni fogják. Ilyen például az EU autóipar CO2-szabályozása, de a csomaggal kapcsolatos intézkedések várhatóan érinteni fogják az acél- és vegyipari gyártókat is.
Vélhetően ez állhat az erősödő lobbitevékenység mögött, amellyel kapcsolatos véleményének Pascal Canfin európai parlamenti képviselő (Újítsuk meg Európát!; Renew Europe) a közelmúltban többször is hangot adott.
"Egy tényt tudok megosztani - ez a lobbizás cunamija"
– nyilatkozta az Euractivnak a képviselő, aki egyben a Parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke is. Elmondása szerint a fokozódó lobbitevékenység miatt a parlamenti képviselőknek komoly ellenállással kell szembenézniük. „A lobbizással természetesen önmagában nincs semmi baj” - hangsúlyozta Canfin. Ugyanakkor annak közelmúltban tapasztalt mértékét már felelőtlenségnek tartja.
Az uniós vállalati lobbitevékenységeket vizsgáló InfluenceMap nevű nonprofit szervezet adatai szerint
Ugyancsak a nonprofit szervezet összesítése alapján, 2021 szeptembere és 2022 márciusa között 32 ilyen találkozót folytattak le azok a parlamenti képviselők, akik az autóipar CO2-szabályozására vonatkozó javaslatokon dolgoznak.
Pascal Canfin a Le Monde napilapban megjelent véleménycikkében is megerősítette, hogy az „Irány az 55%!” javaslatcsomagot leginkább az olyan nagyvállalatok szeretnék „megtorpedózni”, mint a német autógyártó BMW vagy mint az Eurofer kereskedelmi szövetség.
Az utóbbi időszak lobbitevékenysége kapcsán az InfluenceMap elemzéseiben kiemelte még a szintén német Thyssenkrupp acélgyártó vállalatot, az Eurofer acélszövetséget, valamint a Német Ipari Szövetséget (BDI). Az európai parlamenti képviselőktől ezek a vállalatok kérték a közelmúltban a legtöbb találkozót - ezt a képviselők nyilvános feljegyzései is megerősítették. Canfin mellett a közelmúltban
A képviselő szerint „egy lobbista hálózat meg akarja akadályozni Európa legnagyobb klímacsomagját". Hozzátette: e-mailek özöne éri el az Európai Parlamentet, elsöpörve az ambiciózus klímavédelmi intézkedéseket.
Bár nagyvállalatok többség nyíltan kiáll a környezetvédelmi célok mellett, a fokozódó lobbitevékenység mégis azt jelzi, hogy tervezett szabályozás számos iparág érdekeit sértheti.
Kép: Abdesslam Mirdass / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Dobozi Gergely