Az Európa-szerte tomboló infláció az Európai Bizottság munkatársait is érinti, akik most automatikus fizetésemelésnek örülhetnek. A Bizottság ugyanis megerősítette, hogy a belgiumi és luxemburgi alkalmazottak, köztük a biztosok testületének tagjai, januárig visszamenőleg 2,4 százalékos fizetésemelést kapnak júniusban.

Az emeléssel az uniós költségvetésből 95 millió euróval többet fordítanak majd bérekre 2022-ben, azonban a levonások után – melyek az uniós büdzsébe áramolnak vissza – a többletköltség összesen 78 millió eurót tesz ki. Az Európai Bizottság szóvivője azt hangsúlyozta, hogy

Az uniós intézmények munkatársainak bérét évente vizsgálják felül, figyelembe véve a megélhetési költségek alakulását. Erre azonban évente kétszer is sor kerülhet, amennyiben az infláció a vizsgált időszakban meghaladja a 3 százalékot. Luxemburgban és Belgiumban is e határérték felett alakult az infláció. Ez azonban önmagában még nem jelent automatikus emelést, előtte ugyanis összevetik, hogy miként alakult a köztisztviselők vásárlóereje 10 nyugati-európai tagállamban, illetve Lengyelországban. Ezt követően állapítják meg az emelés mértéket.

Ennek a rendszernek nem az a célja, hogy a fizetéseket az infláció alakulásának megfelelően emelje, hanem az, hogy az uniós köztisztviselők vásárlóerejének alakulását összhangban tartsa a nemzeti köztisztviselőkével – hangsúlyozta a Bizottság szóvivője. 

Arról ugyanakkor nem esett szó, hogy

Az automatikus emelés rendszere ugyanis ellent mond a Bizottság bérmegállapítással kapcsolatos, tagállamoknak szóló ajánlásának. A bérek inflációt lekövető indexálását a Bizottság eddig azért ellenezte, mert álláspontjuk szerint az tovább növelheti az inflációt. Az európai országok többsége fel is hagyott a gyakorlattal, de Belgium és Luxemburg kitartott az indexálás mellett. 

Tavaly még uniós köztisztivelő, jövőre már befolyásos lobbista

Nemcsak a saját ajánlásokkal ellentétes indexált bérek, hanem a lassan több évtizedes múltra tekintő „forgóajtó-effektus” is komoly ellenérzést válthat ki az uniós polgárokból. Erre figyelmeztetett az Európai Ombudsman, aki májusban ismét a kialakult gyakorlattal szemben szólalt fel. Emily O’Reilly úgy véli, hogy ez a hosszú ideje megoldatlan probléma alááshatja az uniós intézmények működését és integritását.  

Az uniós köztisztivelői munka után sokan a magánszektorban folytatják tovább, meghozzá befolyásos multinacionális vállalatoknál. Ezzel egy igen abszurd helyzet alakul ki, hiszen

A jelenlegi szabályozás értelmében az alkalmazottaknak tájékoztatniuk kell az uniós munkaadójukat, ha az uniós közszolgálati jogviszony megszüntetését követő két éven belül munkát akarnak vállalni. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy fennáll az összeférhetetlenség veszélye, akkor jogában áll megtagadni az új munkavállalás engedélyezését. A magasabb beosztásból távozó tisztviselők esetében pedig kikötés az is, hogy a jogviszony megszüntetése után 12 hónapig tilos lobbitevékenységeket végző vállalatoknál elhelyezkedni. 

Vagyis az a tisztviselő, aki pedálul pénzügyi intézeteket érintő szabályozások előkészítésével foglalkozott, az a felmondását követően nem folytathatja lobbistakánt egy piacvezető vállalatnál. Elvileg. Az Európai Ombudsman által is kritizált gyakorlat azonban azt mutatja, hogy

2019-ben a magánszektorba történő távozást érintő 366 tisztviselői kérelemből, illetve távollét idején történő foglalkoztatás miatt kért 597 kéreleméből összesen hat esetben nem engedélyezte az új munka megkezdését az Európai Bizottság. Az ajtó tehát tovább forog, a szabályok felletti szemet hunyás pedig azt vetíti elő, hogy ezen a téren nem várható átfogó változás Brüsszelben. 

Gergi-Horgos Mátyás

Borítókép: KENZO TRIBOUILLARD / AFP