Első körben csupán néhány diplomata kezdi meg a tevékenységét Kijevben a külképviselet személyzetéből. A nagykövetség fölé szerdán kitűzték az amerikai zászlót.
Ismét megkezdte munkáját az Egyesült Államok nagykövetsége szerdán Kijevben, ahonnan az Oroszország által Ukrajna ellen február 24–én indított teljes körű háború miatt evakuálni kellett az amerikai diplomatákat – jelentette be Daniel Langenkamp, a diplomáciai képviselet szóvivője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.
„Hivatalosan is újraindítjuk a munkát” – mondta a szóvivő az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint. Elmondása szerint első körben csupán néhány diplomata kezdi meg a tevékenységét Kijevben a külképviselet személyzetéből. A nagykövetség fölé szerdán kitűzték az amerikai zászlót. Christina Queen ideiglenes ügyvivő nagykövet és néhány amerikai diplomata már május 8-án megérkezett az ukrán fővárosba. A külképviselet akkori sajtóközleményében kiemelték, hogy a nagykövetség visszatérését a nácizmus felett aratott győzelem napjára időzítették. A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az amerikai diplomaták április 26-án tértek vissza Ukrajnába, de akkor még a harcoktól megkímélt,
Korábban jelezték, hogy május végéig készülnek visszatérni a fővárosba, de még ezt is attól tették függővé, miként alakul a biztonsági helyzet Kijevben.
Denisz Pusilin, az Oroszország által Ukrajnától függetlennek elismert donyecki „népköztársaság” vezetője szerdán kijelentette, hogy „nemzetközi színtű bíróságnak” kell ítélkeznie az ukrán katonák közül a „neonáci háborús bűnösök” fölött – írta a DAN szakadár donyecki hírügynökség. Ezt arra az újságírói kérdésre válaszolta, amelyben azt firtatták, hogy ki fog ítélkezni az ukrán katonák fölött:
Oroszország, a donyecki vagy a luhanszki „népköztársaság”.
Nem részletezte azonban, hogy mit ért a nemzetközi bíróság kifejezés alatt. Pusilin a DAN szerint már korábban is beszélt arról, hogy az elfogott háborús bűnösök sorsáról bíróságnak kell döntenie. A szakadár vezető kifejtette, hogy szerinte háborús bűnösöknek nemcsak fegyveres alakulatok parancsnokai számítanak, hanem azok is, akik végrehajtják parancsaikat, és „a náci ideológiát hordozzák cselekedeteikben, különösen a civil lakosságot érintő tetteikben”.
A DAN beszámolója szerint május 16. óta 962 ukrán katona adta meg magát a mariupoli Azovsztal üzem területéről.
(MTI)
(Fotó: A kijevi amerikai nagykövetség épülete 2022. január 24-én. Az amerikai külügyminisztérium előző nap "a folyamatos orosz katonai fenyegetésre" és a súlyos koronavírus-járványra hivatkozva Ukrajna elhagyására szólított fel minden amerikai diplomatacsaládot, a külképviseleti személyzet minden olyan tagját, akinek jelenlétére ott nincs feltétlenül szükség, és általában az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat.MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
„Ha az Unió nem utal át minden hónapban – benne a magyar választópolgárok pénzéből is – 5 milliárd eurót, akkor nem fog Ukrajna talpon maradni” – jelentette ki Lázár János.
Magasról tesznek Zelenszkijék a korrupcióra, és ez még a legkisebb baj.
Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, így legfeljebb ahhoz van joga, hogy csatlakozási kérelmet nyújtson be.
Kijevben nagyon reménykednek abban, hogy a szerintük is ukránbarát Magyar Péter kerül hatalomra jövő áprilisban.
Rosszul reagált az ukrán elnök.
Az időzítés sem lehet véletlen.
Sőt: már igazán türelmetlen a főpolgármester, nem akar már túl sokat várni.
Ha például a tegnap esti önkényes hídfoglalókat vízágyúval oszlatták volna, akkor azt a magyar ellenzéki hídfőállásból diktatúrának minősítették volna, kissé nyugatabbra meg jogszerű fellépésnek.
