Szlovák diplomata: Trianon a szlovák államiság alapköve

A Pravda.sk Ján Gábor diplomatával készített interjút, aki a beszélgetésben úgy fogalmazott: a szlovákiai, ukrajnai, romániai és szerbiai magyar kisebbség – „ellentétben a magyarországi nemzeti kisebbségekkel” – nem csupán túlélt, hanem eléggé aktív is, „köszönhetően azon társadalmak és államok toleranciájának, amelyek területén él”.

– vélekedett a diplomata. 

Az interjú jelentős része a trianoni békeszerződés századik évfordulója alkalmából írt könyv – amelynek az interjúalany a társszerzője – magyarországi recenziójáról szólt. Az interjú további részében Ján Gábor elmondta, hogy a magyar fél viselkedésének képlete „az elmúlt évszázadban elégséges mértékben kiolvasható, például abban, hogy nem volt hajlandó elfogadni a kisebbségi kérdés olyan megoldását, amely összhangban van a nemzetközi joggal”.

A magyar történelem

Gábor úgy véli, Magyarország Trianon revíziójára törekszik. A szlovák fél megvan arról győződve, hogy a státusz quo helyzete aktív szerepvállalás nélkül is fennmarad, Budapest „ezzel ellentétes irányú, növekvő törekvése ellenére is”.

Ján Gábor szerint észben kell tartani, hogy az elmúlt 150 évben a régiónkban a magyar nemzet elitjei a kontinens tektonikus mozgásai során mindig egy lépéssel előrébb jártak: elsőként határozták meg magukat a Habsburgok ellenében, elsőként „importálták a bolsevizmust Közép-Európába, elsőként támogatták a fasizmust és a nácizmust a legnagyobb európai tragédia, a második világháború előjátékában”. Az első egyik olyan vezető politikus Ján Gábor szerint, aki „hangosan kezdett el beszélni arról, hogy el tudja képzelni az életet az Európai Unión kívül is, nem meglepő módon Magyarország jelenlegi kormányfője”. 

– mondta Ján Gábor.

Nyitókép: MTI / Czeglédi Zsolt