A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Magyarország kétszer akkora támogatást adott, nem beszélve Lengyelországról és a balti államokról.

A román állam biztosította a legkevesebb forrást Ukrajnának az Oroszországgal szembeni háborúban a szomszédos országok közül – írja a Főtér a Szabad Európa romániai kiadása nyomán.
Putyin ukrajnai agressziója példátlan szolidaritási hullámot indított el a nyugati nagyhatalmak részéről, de a közép-kelet-európai régió országai is igyekeznek kitenni magukért. A Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint április 23-ig a G7-ek, illetve az Európai Unió országai és intézményei 27 milliárd eurónyi értékben nyújtottak segítséget – vagy tettek erre ígéretet – Ukrajnának.

A kimutatás a segítségnyújtás három formájára terjed ki: a pénzügyi, a humanitárius és a katonai támogatásra. Ebben nincsenek benne a menekültek segítését célzó programok, mint ahogy a civil szervezetek vagy magánszemélyek adományai sem.
A támogatások listáját toronymagasan az Amerikai Egyesült Államok vezeti, mindhárom kategóriában: számszerűsítve ez több mint 10 milliárd eurónyi összeget jelent. Nagy-Britannia és Kanada sem fukarkodott a támogatásokkal (az előbbi felülről, az utóbbi alulról súrolja a 2 milliárd eurót), a második helyen mégis Lengyelország áll közel 2,4 milliárd euróval – ezzel a közép-kelet-európai régió éllovasává is vált.
Nem mindegy, persze, ki milyen természetű támogatásokkal segíti Ukrajnát: a lengyelek például elhanyagolható mértékben nyújtottak humanitárius segítséget, katonai téren azonban igencsak kitettek magukért (többek közt 200 darab, szovjet gyártmányú T-72-es tank adományozásával); a franciák inkább pénzügyi értelemben segítettek, humanitárius vagy katonai szempontból alig.
Az Ukrajnával határos államok közül Lengyelország magasan a legnagyobb összegű támogatást nyújtotta, GDP-arányosan nézve azonban az 1,3 milliós lakossággal rendelkező Észtország a vezető, ők a bruttó hazai termékük 0,80 százalékát ajánlották fel Ukrajna megsegítésére. Ezt követi Lettország, majd a már említett Lengyelország, de Litvánia és Szlovákia sem teljesítenek rosszul.
Az ország 4 millió eurót áldozott az ukrán ügyre, ez 0,01 százalékot jelent a GDP-t tekintve – ebből a pénzügyi segítség nulla, a „maradék” (vagyis a teljes összeg) kétharmad-egyharmad arányban megoszlik a katonai-védelmi felszerelés és a humanitárius támogatás között.
– igaz, ez kizárólag humanitárius segítséget jelent.
A menekültek befogadásából és ellátásából azonban derekasan kivette a részét Románia: a háború kezdete óta 840 ezer ukrán állampolgár lépett be az országba, ebből mintegy tízezren kértek ideiglenes védelmet.
Nyitóképen: Zelenszkij ukrán elnök és Nicolae Ciuca román miniszterelnök. Forrás: YouTube