Nagyarányú elkötelezettség mutatkozik ugyanis a rasszista folyamatok feldolgozásában. Négy a közvélemény-kutatás négy tevékenységet jelölt meg a rasszizmus feltárása és leküzdése kapcsán: az aláírásgyűjtést, a pénzügyi hozzájárulást, a rasszizmus nyílt ellenzését, továbbá a demonstrációt. A válaszadók átlagosan a négy közül több mint kettő cselekményben vesznek vagy vennének részt. A rendelkezésre álló adatokból azonban úgy tűnik, hogy ez leginkább a magasabb iskolai végzettségű polgárokra és a fiatalabbakra jellemző.
A német szövetségi parlament 2020 júliusában döntött a Nemzeti Diszkrimináció és Rasszizmus Monitor (NaDiRa) finanszírozásáról. Ennek összeállításával a Német Integrációs és Migrációkutató Központot bízta meg. A jelentés célja a rasszizmussal kapcsolatos fejlemények és trendek összefoglalása az okok, a mérték és a következmények meghatározása mentén. A NaDiRa különböző interdiszciplináris modulokra oszlik, mint a kvantitatív és kvalitatív felmérések, korábbi tanulmányok, kutatások és médiaelemzések feldolgozása.
90 százaléka tapasztalt közvetett megkülönböztetést azoknak, akik rasszizmussal érintett személyekkel állnak kapcsolatban
A Migrációs Szemle készítői kiemelik, hogy a német társadalom sokoldalú összetételéről ismert, amely a társadalmi struktúra heterogenitása (életkor, nem stb.) mellett a kulturális, etnikai, vallási és nemzeti sokszínűségben rejlik. A lakosság meghatározó része rendelkezik (körülbelül 26 százaléka) migrációs háttérrel, ráadásul a gyermekek és fiatalok esetében ez az arány 40 százalék. Nem minden bevándorlási háttérrel rendelkező személyt érint azonban faji megkülönböztetés; kiderült továbbá, hogy nem csak a bevándorlócsoportok tagjai vannak kitéve a jelenségnek.
A készítők emellett azt is fontosnak tartják megemlíteni, hogy az eredmények szubjektív véleményen alapulnak - vagyis eltérés mutatkozik a válaszadók között a tekintetben, hogy ki mit tekint rasszizmusnak.