Rasszizmus-monitor: a legtöbb német szerint a rasszizmus mindennapos az országban

A faji megkülönböztetés általános jelenség az országban

A Migrációkutató Intézet által szemlézett rasszizmusmonitor legjelentősebb eredménye, hogy

illetve 65 százalékuk szerint a diszkriminatív magatartás hatóságok részéről is megmutatkozik.

A kutatás rámutat, hogy inkább a nők és a fiatalok körében él a konszenzus, hogy rasszista társadalomban élnek (közel 60 százalék). Érdekesség, hogy az érintett csoportok részéről viszont nem látható érdemi kiugrás. Ennek oka feltehetően az, hogy a rasszizmus fogalma időközben folyamatosan változott:

Így például már a vicceket, is egyre többen értékelik rasszista cselekedetként.

A kutatásba bevont ötezer személyt konkrét szituációkról is megkérdeztek, vagyis, hogy például milyen mértékű rasszizmusra utal, ha az érintett csoportokat sűrűbben ellenőrzik a hatóságok, vagy ha az ügyfélközpontú munkaadók nem alkalmazzák őket attól tartva, hogy a vásárlókban esetleg rossz érzést kelthet egy eltérő kultúrájú, kinézetű illetve vallású ember. Utóbbi kérdés azonos fókusszal az oktatásra is vonatkozott.

Utóbbiakra a lakosság jelentős többsége rasszista magatartásként tekint. A biztonsági érdekeket érintő állami intézkedéseket ugyanakkor kevésbé gondolják annak. Kiemelkedő, hogy

Nincs meghatározó különbség azonban arra vonatkozóan, hogy ezek a helyzetek és viselkedések kifejezetten rasszista indíttatásúak, avagy csupán tisztességtelenek. 

Általános érzékenység

A kutatás további eredménye, hogy a faji megkülönböztetés vonatkozásában általános érzékenység hatja át az egész német társadalmat.

A válaszadók nagy aránya reagált úgy, hogy, hogy ha valaki faji alapú diszkrimináció áldozatává válik, azt a társadalom a helyén kezeli, mintsem túlreagálja. 

Nagyarányú elkötelezettség mutatkozik ugyanis a rasszista folyamatok feldolgozásában. Négy a közvélemény-kutatás négy tevékenységet jelölt meg a rasszizmus feltárása és leküzdése kapcsán: az aláírásgyűjtést, a pénzügyi hozzájárulást, a rasszizmus nyílt ellenzését, továbbá a demonstrációt. A válaszadók átlagosan a négy közül több mint kettő cselekményben vesznek vagy vennének részt. A rendelkezésre álló adatokból azonban úgy tűnik, hogy ez leginkább a magasabb iskolai végzettségű polgárokra és a fiatalabbakra jellemző.

90 százaléka tapasztalt közvetett megkülönböztetést azoknak, akik rasszizmussal érintett személyekkel állnak kapcsolatban

A Migrációs Szemle készítői kiemelik, hogy a német társadalom sokoldalú összetételéről ismert, amely a társadalmi struktúra heterogenitása (életkor, nem stb.) mellett a kulturális, etnikai, vallási és nemzeti sokszínűségben rejlik. A lakosság meghatározó része rendelkezik (körülbelül 26 százaléka) migrációs háttérrel, ráadásul a gyermekek és fiatalok esetében ez az arány 40 százalék. Nem minden bevándorlási háttérrel rendelkező személyt érint azonban faji megkülönböztetés; kiderült továbbá, hogy nem csak a bevándorlócsoportok tagjai vannak kitéve a jelenségnek.

A készítők emellett azt is fontosnak tartják megemlíteni, hogy az eredmények szubjektív véleményen alapulnak - vagyis eltérés mutatkozik a válaszadók között a tekintetben, hogy ki mit tekint rasszizmusnak.

Arra a kérdésre, hogy „Önt közvetlenül érte-e már faji alapú megkülönböztetés?”, a megkérdezettek 22 százaléka válaszolt igennel. Ha azonban csak az alapvetően ennek a jelenségnek kitett csoportok válaszára tekintünk, ez az arány jóval magasabb, összesen 58 százalék.

A közvélemény-kutatásban kérdésként merült fel az is, hogy mennyien rendelkeznek például baráti körükben, a családban vagy a munkahelyen a hat potenciálisan érintett csoporthoz fűződő ismeretséggel. A válaszadók közel 90 százaléka igen. Az ő esetükben

Érdekességként merült fel mindegyik esetben, hogy míg a nemek és az iskolai végzettség kapcsán nem látható mérvadó  különbség, az életkor esetében annál inkább.

Megállapítható, hogy minél idősebbek a személyek, annál tapasztalnak közvetlen hátrányos megkülönböztetést. A Migrációs Szemlében az áll, hogy a hipotézisekre érkezett válaszok eredménye alapján levonható az a következtetés, hogy majdnem minden ötödik ember tapasztalt már rasszista jelenséget közvetlenül (ez a kifejezetten érintett csoportok esetében jelentősen gyakoribb), illetve minden második személy észlelt már ilyen eseményt.

A felmérésben tárgyalták azt is, hogy a német társadalom hogyan vélekedik magáról a rasszizmusról. Az eredmények azt mutatják, hogy miközben a megkérdezettek közel fele egyetért azzal, hogy léteznek különböző rasszok, mintegy kétharmaduk helytelenítik a "faj" kifejezés használatát az emberek vonatkozásában. Ennek magyarázata az, hogy

(A szemlézett publikáció nem feltétlenül tükrözi a Migrációkutató Intézet munkatársainak álláspontját.)

A teljes cikket a Migrációs Szemlében olvashatja el.

Kép: Baloldali antirasszista tüntetés 2022. májusában, Hessenben (Frankfurt/Main). BORIS ROESSLER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP