A faji megkülönböztetés általános jelenség az országban
A Migrációkutató Intézet által szemlézett rasszizmusmonitor legjelentősebb eredménye, hogy
a válaszadók több mint 90%-a szerint a faji megkülönböztetés valós probléma Németországban,
illetve 65 százalékuk szerint a diszkriminatív magatartás hatóságok részéről is megmutatkozik.
A kutatás rámutat, hogy inkább a nők és a fiatalok körében él a konszenzus, hogy rasszista társadalomban élnek (közel 60 százalék). Érdekesség, hogy az érintett csoportok részéről viszont nem látható érdemi kiugrás. Ennek oka feltehetően az, hogy a rasszizmus fogalma időközben folyamatosan változott:
ma már a közvetlen és erőszakos cselekedeteken kívül a nem szándékos megnyilvánulásokat is hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
Így például már a vicceket, is egyre többen értékelik rasszista cselekedetként.
A kutatásba bevont ötezer személyt konkrét szituációkról is megkérdeztek, vagyis, hogy például milyen mértékű rasszizmusra utal, ha az érintett csoportokat sűrűbben ellenőrzik a hatóságok, vagy ha az ügyfélközpontú munkaadók nem alkalmazzák őket attól tartva, hogy a vásárlókban esetleg rossz érzést kelthet egy eltérő kultúrájú, kinézetű illetve vallású ember. Utóbbi kérdés azonos fókusszal az oktatásra is vonatkozott.
Utóbbiakra a lakosság jelentős többsége rasszista magatartásként tekint. A biztonsági érdekeket érintő állami intézkedéseket ugyanakkor kevésbé gondolják annak. Kiemelkedő, hogy
leginkább a zsidó (79,8 százalék), illetve a fekete személyek (81,3 százalék) esetében vélekednek faji megkülönböztetésről hasonló szituációkban.
Nincs meghatározó különbség azonban arra vonatkozóan, hogy ezek a helyzetek és viselkedések kifejezetten rasszista indíttatásúak, avagy csupán tisztességtelenek.
Általános érzékenység
A kutatás további eredménye, hogy a faji megkülönböztetés vonatkozásában általános érzékenység hatja át az egész német társadalmat.
A téma kapcsán felmerül a túlérzékenység kérdésköre is.
A válaszadók nagy aránya reagált úgy, hogy, hogy ha valaki faji alapú diszkrimináció áldozatává válik, azt a társadalom a helyén kezeli, mintsem túlreagálja.
Nagyarányú elkötelezettség mutatkozik ugyanis a rasszista folyamatok feldolgozásában. Négy a közvélemény-kutatás négy tevékenységet jelölt meg a rasszizmus feltárása és leküzdése kapcsán: az aláírásgyűjtést, a pénzügyi hozzájárulást, a rasszizmus nyílt ellenzését, továbbá a demonstrációt. A válaszadók átlagosan a négy közül több mint kettő cselekményben vesznek vagy vennének részt. A rendelkezésre álló adatokból azonban úgy tűnik, hogy ez leginkább a magasabb iskolai végzettségű polgárokra és a fiatalabbakra jellemző.
A német szövetségi parlament 2020 júliusában döntött a Nemzeti Diszkrimináció és Rasszizmus Monitor (NaDiRa) finanszírozásáról. Ennek összeállításával a Német Integrációs és Migrációkutató Központot bízta meg. A jelentés célja a rasszizmussal kapcsolatos fejlemények és trendek összefoglalása az okok, a mérték és a következmények meghatározása mentén. A NaDiRa különböző interdiszciplináris modulokra oszlik, mint a kvantitatív és kvalitatív felmérések, korábbi tanulmányok, kutatások és médiaelemzések feldolgozása.