Miért nem működhetnek az Oroszország elleni szankciók?

Az Indexen megjelent véleménycikk szerint az orosz életszínvonal és gazdaság enyhén növekedett az elmúlt években. Faragó István arról ír, hogy a Krím annektálása miatti nyugati szankciók miatt Oroszország már 2014 óta arra törekszik, hogy egy önellátó és válságálló gazdaságot építsen ki. Hozzátette: „Bár

A magas kamatlábak, valamint a tőke kontrollja miatt a rubel értéke visszatért a háború előtti szintre, és úgy látszik, hogy Oroszország tartja a lépést devizakötvényei kifizetésével.”

A szerző emlékeztet, hogy április 29-én az orosz jegybank három százalékponttal csökkentette az alapkamatot 17 százalékról 14 százalékra, ami szintén annak a jele, hogy a februári pénzügyi pánik kezd elmúlni. Mindez történik annak ellenére, írja, hogy több nyugati ország együttesen úgy döntött, az orosz jegybank nemzetközi tartalékainak 60 százalékát befagyasztják. Hangsúlyozta: az orosz részvények referenciaindexe ugyan harmadával zuhant márciusban, de azóta stabilizálódott, és az orosz bankok ügyfelei is visszakapták a pénzüket azután, hogy megközelítőleg 3000 milliárd rubelt (kb. 31 milliárd dollár) vontak be korábban.

2017-ben például egy olyan fiskális szabályt hoztak, amely megkövetelte, hogy a költségvetés 40 dollár fölötti hordónkénti olajárnál egyensúlyba kerüljön” – írja Faragó István.

A cégek kivonulása sem rengette meg az oroszokat

Oroszország ennek a politikának is köszönhetően szegényebb, mint amilyennek lennie kellene, véli a szerző. Leszögezi: 2014 óta a gazdaság átlagos növekedési üteme 0,6 százalék, ami a világátlagnak mindössze az ötöde. A kis- és középvállalkozások bevételei csökkentek, azonban az államhoz közel álló nagyvállalatok növekedtek, írja. Megjegyzi, hogy a jóléti intézkedések meglehetősen visszafogottak, a kormányzat a gyermekvállalási támogatást ötezer rubellel (63 dollárral) emeli havi szinten, míg a munkanélküli segélyt harmadával emelte havi 12 ezer rubelre (184 dollár), a nemzeti költségvetést ért ütés ellensúlyozására pedig Vlagyimir Putyin 2 százalékról 15 százalékra emelte az offshore részesedésekből származó osztalék adóját, amellyel gyakorlatilag új adót vetett ki a gazdagokra.

Faragó szerint túlzás lenne tehát azt állítani, hogy Oroszország gazdaságával, és az emberek életszínvonalával minden rendben lenne. Az erős állami kontrollt tápláló új szabályozások, valamint a háború több nyugati céget is arra kényszerített, hogy kivonuljanak az országból. A Reuters összeállítása szerint az egyes szektorokban az alábbi nagy vállalatok távoztak Oroszországból:

Autóipar:

Inchape, Renault

Bankszektor:

Societe Generale

Elektronikai tartozékok és berendezések:

Schneider Electric

Energiaszektor:

Shell

Élelmiszer és ital:

AB, InBev, Fazer, Paulig, Raisio, Valio

Bányászat:

Amur, Minerals, Corporation, Kinross

Étterem:

McDonald's

Egyéb:

Authentic Brands Group, Brunel International, Flugger Group, Imperial Brands, Maersk, Stora Enso, YIT Sverige AB

A GDP magasabb, mint egy éve

Faragó István rámutat: Bár ez a kivonulás elvágja az egyes szolgáltatások és termékek kínálati piacát, emellett a szankciók és a gyengébb valuta az importot drágábbá teszi, ez azonban

Ilyen például a vodka, írja, amelynek ára csupán minimálisan emelkedett a háború kitörése óta, de ami sokkal fontosabb, hogy

Egy, az OECD szervezetéhez közel álló think-tank kutatása szerint például a március 26-i hét adatai szerint az orosz GDP öt százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Faragó István hangsúlyozza, hogy a márciusi visszaesés után úgy tűnik, hogy az oroszok meglehetősen sokat költenek kávézókban, bárokban és éttermekben, legalábbis ez derül ki a Sberbank, Oroszország legnagyobb bankja által működtetett költéskövetőből.

És hogyan lehetséges mindez a háború és a gazdasági szankciók árnyékában?

A szerző szerint Oroszország a Krím 2014-es annektálása, valamint az azt követő nyugati szankciók hatására egy önellátó gazdaság kiépítése felé indult el, amelynek alapját a fosszilis energiahordozók jelentik és ezekből a háborúk óta legalább 65 milliárd dollár értékű bevételre tett szert.

Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov