Herszon helyettes vezetője hangsúlyozza, hogy nem tiltják majd az ukrán nyelvet, és semmilyen módon nem vezetnek be nyelvi tiltásokat.
Az Index a RIA Novosztyi orosz hírügynökség tudósítása alapján arról ír, hogy az ukrajnai Herszon régióban az Oroszország által kinevezett adminisztráció kéri Moszkvától, hogy katonai támaszpontot létesítsen a területén. Emlékeztettek: Oroszország március közepén sikeresen elfoglalta Ukrajna déli Herszon régióját, amely szomszédos a Krím félszigettel, amelyet Moszkva 2014 óta tud magáénak. Azóta
„A Herszon régióban orosz katonai bázisnak kellene lennie” – mondta a RIA-nak Kirill Sztremuszov, az Oroszország által „polgári-katonai regionális közigazgatásnak” nevezett Herszon helyettes vezetője.
Sztremuszov hozzátette: „Nem tervezzük, hogy különálló, független köztársaság leszünk. A fő feladatunk az, hogy az Orosz Föderáción belüli entitás legyünk. Sztremuszov megjegyezte, hogy
egy népszavazás bármilyen eredményét a nyugati országok úgysem ismerik el, és arra a következtetésre jutott, hogy annak megtartása időpocsékolás.
Az orosz nyelv az ukrán mellett államnyelv lesz Herszon régióban. Az orosz nyelv lesz a hivatali munka, a kommunikáció és minden nemzeti jelentőségű kérdés fő nyelve. Nem tiltjuk az ukrán nyelvet, és semmilyen módon nem vezetünk be nyelvi tiltásokat”, tette hozzá a tisztviselő.
Kép forrása: Twitter, herszoni reptér
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
