Az ukrajnai háború és az Oroszország elleni szankciós politika súlyos következményekkel jár az európai országokban.
Új cikksorozattal jelentkezik a Mediaworks Hírcentrum, amelyben a háború eddigi és a közeljövőben várható hatásai kerülnek bemutatásra.
Az első részben az inflációt veszi a Hírcentrum górcső alá. Mint írják: az eurózóna éves inflációja márciusban 7,4 százalék volt. A legmagasabb infláció Észtországot sújtja, ahol 19,1 százalékkal nőttek az árak az előző év áprilisához képest, de szintén magas – a magyarországinál nagyobb – infláció sújtja Litvániát, Csehországot, Lettországot, Bulgáriát, Romániát, Lengyelországot, Hollandiát, valamint Szlovákiát.
Április végére új rekordra gyorsult az euróövezeti infláció, amikor az éves ráta 7,5 százalékra emelkedett a márciusi 7,4 százalékról. A cikk idézi az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat április végén közzétett előzetes adatait, miszertinz a pénzromlás ütemének fokozódásához az ukrajnai háború és az Oroszországgal szembeni szankciók miatt a nyersanyagárak drágulása vezetett.
A jelentésből kiderül, hogy az euróövezetben ebben a hónapban ütemesebben emelkedett az élelmiszerek, az alkohol és a dohánytermékek ára – ez a mérték a márciusi öt százalék után 6,4 százalékot tett ki áprilisban. Eközben a nem energetikai ipari termékek 3,8 százalékkal drágultak a harmadik havi 3,4 százalék után, a szolgáltatások ára pedig 3,3 százalékkal nőtt az egy hónappal korábbi 2,7 százalékos áremelkedést követően. Az energiaárak éves növekedése ugyanakkor lassult, de továbbra is rendkívül magas maradt, ami az Eurostat összegzése szerint áprilisban 38 százalék volt a márciusi 44,4 százalékkal szemben. Az energia nélkül számítva a vizsgált országokban az infláció 4,2 százalékra emelkedett a márciusi 3,4 százalékról, míg az energia, élelmiszer- és élvezeti cikkek ára nélkül számítva a fogyasztói árindex húsvét havában 3,5 százalékra nőtt az előző havi 2,9 százalékról.
Mivel az infláció mértéke rekordokat dönt Európában, a drágulásokat az emberek a bőrükön is megérzik. A Hírcentrum ismertetése szerint az emberek harminc százaléka azt tervezi, hogy megváltoztatja a vásárlói szokásait. 75 százaléknak nagyon fontos, hogy csakis akciós árut vásároljon, míg 59 százalék gondolja úgy, hogy ezentúl a jól megszokott márka helyett egy olcsóbb alternatívát keres.
A cikkben több európai ország helyzetét is megvizsgálták. Spanyolországban 1985 óta nem volt olyan súlyos az infláció, mint most. A spanyol kormány március végén kénytelen volt lazítani a kukoricaimport feltételein, miután a takarmánynak szánt kukorica harminc százalékát Ukrajnából importálta, így a készlet a háború miatt kimerülőben van. Az ételek és a takarmánynövények mellett megnőtt a gáz és a villany ára is.
Horvátországban az áprilisi infláció 9,4 százalék volt. Az Állami Statisztikai Intézet szerint ez a legmagasabb pénzromlás az ország függetlenedése óta. A mostani adatok abszolút rekordnak számítanak az Adria-parti országban. A horvátoknál eddig a 2008. júliusi 8,4 százalékos pénzromlás volt a csúcstartó. Ezt sikerült megdönteni most.
Április 6-án tartottak Görögországban országos sztrájkot az infláció miatt, amelyen a lakosság szerint az sem segített érdemben, hogy a kormány szeptember óta körülbelül 3,7 milliárd euró támogatással igyekezett enyhíteni az energiaár-emelkedés okozta terheket.
Hollandiában április folyamán az áram és a földgáz árának emelkedéséből adódóan 86 százalékkal nőttek a rezsiköltségek. Észtországban május közepén nagyjából 60 százalékos volt a rezsiköltségek növekedése, amiben a földgáz árának a triplázódása mellett a lakbérek 34 százalékos emelkedése is közrejátszott. Lettországban közel öt és félszeresére emelkedett május közepére a háztartási földgáz ára egy év leforgása alatt alatt, az áramért pedig majdnem négyszer annyit kellett fizetni idén áprilisban, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan a lakbérek 32 százalékkal nőttek. Mindez ahhoz vezetett, hogy az átlagos rezsiköltségek 335 százalékkal nőttek Lettországban az ottani hivatalos adatok szerint. Litvániában a korábbi ötszörösére hízó gázár az átlagos rezsiköltségek 38 százalékos növekedésében csapódott le május közepén.
Romániában átlagban 65 százalékkal emelkedtek a háztartási rezsiárak május közepén. Az áram 60 százalékkal drágult, a földgáz esetében viszont a szolgáltatótótól függően akár 300 százalékos is lehetett a drágulás mértéke.
Nyitóképen: Berlini benzinkút. Illusztráció. Fotó: Christophe Gateau / DPA / AFP
Az Eurostat friss adatai szerint bizonyos uniós országokban egyetlen dolgozó bevándorlóra több mint két és fél eltartott migráns jut.
Emmanuel Macron elmondta, hogy olyan tárgyalások is folynak majd, ahol az orosz fél tisztázhatja az amerikai tisztviselők számára, hogy készen áll-e a békére.
A német kancellár szerint Európa nem engedheti meg, hogy Ukrajna békéjéről háttéralkuk döntsenek, mert ezzel az EU egysége kerülne veszélybe.
Schmidt Ádám szerb és orosz kollégája is hasonló kihívásokkal szembesült.
Cs. Szabó László nem véletlenül lett az Európába ágyazandó magyar kultúra ügyének kitartó képviselője: származásilag is egyesített magában két világot. Rajcsányi Gellért írása.
Senkit sem kímélne az Európai Parlament.
Az orosz elnök képviselője szerint a konfliktust szító nyugati médiakampányok egyben a béke közelségét is jelzik.
Bombaformában van.
