Toporzékol Zelenszkij: már azt is megmondaná, mit tehet Orbán Viktor
Az ukrán elnök nem örült a magyar miniszterelnök tárgyalásának.
Magyarország is profitálhat abból, ha Románia „regionális energiabiztonsági szolgáltatóvá” válik.
Elfogadta a román szenátus szerdán az offshore-törvény módosítását, amely a befektetők számára kedvezőbb feltételek bevezetésével utat nyithat a fekete-tengeri földgáz kitermelése előtt. A 2018-ban elfogadott, az „extrabevételeket” 70 százalékig terjedő progresszív adóval sújtó hatályos jogszabállyal a fekete-tengeri földgázlelőhelyeket felkutató befektetők elégedetlenek voltak, ezért a feltételek megváltoztatásától tették függővé a kitermelés megkezdését.
A törvény „extrabevételnek” minősített minden olyan jövedelmet, amelyhez akkor jut a kitermelő cég, ha az energiahordozót a – 2012-es árszintet tükröző – megawattóránként 45,71 lejes (3500 forint) referenciaárnál drágábban értékesíti.
Az extrabevételre kivetett különadó mértéke 30 százaléktól indul és megawattóránként 190 lej feletti értékesítési ár fölött éri el a legmagasabb, 70 százalékos szintet. Romániában jelenleg jóval magasabbak a gázárak. A bukaresti kormány márciusi energiaár-korlátozó rendelete szerint a lakossági fogyasztóknak 2023. március 31-ig 310, míg a jogi személyeknek 370 lejt kell fizetniük minden elhasznált megawattóráért.
A szenátusban 91 szavazattal 13 ellenében most elfogadott tervezet adózási feltételei szerint a kitermelt gázból származó jövedelem 60 százaléka a román államé lesz, 40 százaléka a befektetőké.
A jogszabály szakbizottsági vitája alkalmával Virgil Popescu energetikai miniszter rámutatott: az új jogszabály gyakorlatilag eltörli az extrabevételekre kivetett többletadót. A tárcavezető szerint a mélytengeri földgáztartalékok kitermelésének megkezdése biztosíthatja az ország gázellátását egy energetikai válság esetén, illetve „regionális energiabiztonsági szolgáltatóvá” teszi Romániát, azáltal, hogy több gázt fog termelni, mint amennyire szüksége van.
Múlt héten a Romgaz román állami gáztársaság megvásárolta az amerikai ExxonMobiltól a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmezőben lévő ötven százalékos részesedését és arra készül, hogy a másik ötven százalékos részesedéssel rendelkező OMV Petrommal közösen legkésőbb 2026-ra elvégzi azokat a beruházásokat, amelyek évi akár tízmilliárd köbméter gáz kitermelését teszik majd lehetővé a mélytengeri lelőhelyről.
A legígéretesebb Neptun Deep gázmezőn kívül több kisebb lelőhelyet is felfedeztek a Fekete-tenger talapzata alatt. A román miniszterelnök szerint a román partokhoz közelebb lévő Midia térségből már idén nyáron megkezdi évi mintegy egymilliárd köbméternyi földgáz kitermelését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Carlyle magántőke befektető csoport által alapított Black Sea Oil and Gas.
A kormánykoalíció szerint a – tengeri (offshore) lelőhelyek mellett a szárazföldi (onshore) gázmezők kitermelését is szabályozó – törvény lehetővé teszi, hogy a dél-kelet-romániai Buzau megyében Caragele településen levő onshore mezőn is megkezdődjön 2024 elején a mély kitermelésű gáz felszínre hozatala.
Az új offshore-törvény hatályba lépéséhez a képviselőház jóváhagyása is szükséges.
Hogy Magyarországra milyen mennyiségben érkezhet gáz Románia felől, amennyiben a képviselőház is rábólint a törvénymódosításra, megoszlanak a vélemények. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője szerint évi 2-3 milliárd köbméter behozatala is lehetséges, Holoda Attila, a Mol egykori eurázsiai kutatás-termelés vezetője ugyanakkor évi 1,5 milliárd köbméterre tette a tényleges szállítási kapacitást. Oroszországból Magyarország 2020-ban 11,5 milliárd köbméter gázt importált – írja a HVG.
(MTI)
Nyitókép: MTI Fotó, Kelemen Zoltán Gergely