A Facebook, az Amazon és a Google is címzettjei a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabálycsomagnak, amely radikális változást hozhat a platformok és felhasználóik mindennapi életében.
A digitális gazdaság az adaton és a platformokon alapul. Az ezekből fakadó gazdasági és egyéb társadalmi problémákra kívánnak reflektálni az uniós digitális szolgáltatásokról és digitális piacokról szóló jogszabályok. Az új szabályok, amelyekről az uniós társjogalkotók nemrég állapodtak meg, új fejezetet nyitnak az online szolgáltatók és a legnagyobb digitális platformok működésének felügyeletében.
Az új szabályok fontosságát erősíti, hogy piaci érték szerint jelenleg a világ legnagyobb vállalkozásai a „digitális szektorban” tevékenykednek. Ilyen többek között az Apple, a Microsoft, az Amazon, illetve a Google anyavállalata az Alphabet, valamint a Meta (azaz a Facebook). A mobil operációs rendszerek piacára az Apple IOS és a Google Android duopóliuma jellemző. Ez a duopólium jól látható az alkalmazás-áruházak területén is, ahol az Apple és a Google együttes piaci részesedése több mint 95 százalék. A Google mintegy 10 éve fennálló tartós, 90 százalék körüli elsőbbsége a keresőmotorok piacán is példátlan. A különböző technológiai óriások által nyújtott szolgáltatások felhasználói létszáma pedig egész kontinensek népességéhez hasonlítható.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) valamennyi információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat kínáló szereplőkre nézve kötelező. A rendelet célja egy biztonságos és elszámoltathtó online környezet megteremtése. Ennek érdekében a rendelet többlépcsős követelményrendszert fogalmaz meg. A megállapított kötelezettségek mértéke attól függ, hogy a szolgáltatások jellegéből adódóan ezek mekkora kockázatot jelentenek a társadalomra nézve. Ez azt jelenti, hogy az online óriásplatfromokra, valamint a nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkoznak majd a legszigorúbb követelmények. Míg a kisebb platfromoknak, tárhelyszolgáltatóknak és egyéb közvetítőknek kevésbé szigorú szabályoknak kell megfelelniük.
A DSA szerint
A vitás kérdések kezelésére pedig biztosítaniuk kell a peren kívüli vitarendezési igénybevételének lehetőségét. Továbbá együtt kell működniük úgynevezett „megbízható bejelentőkkel” (például az Europollal) a platformon megjelenő jogellenes tartalommal, illetve a szerződési feltételekkel összeegyeztethetetlen információkkal kapcsolatosan. Szintén új, a fogyasztói érdekeket védő rendelkezés az is, hogy az online piactereknek ellenőrizniük kell és közzé kell tenniük beszállítóik adatait, értékelve megbízhatóságukat, valamint közzé kell tenniük a hirdetőkre vonatkozó bizonyos információkat is. A legnagyobb online óriásplatformoknak pedig ezen túl értékelniük kell szolgáltatásaikkal kapcsolatos rendszerszintű kockázatokat, észszerű, hatékony intézkedéseket kell tenniük az ilyen kockázatok csökkentésére, emellett alá kell vetniük magukat külső és független ellenőrzéseknek is.
A digitális piacokról szóló rendelet
A digitális piacokról szóló rendelet (DMA) az olyan technológiai óriások, mint például a Google, a Facebook vagy az Amazon okozta gazdasági egyensúlytalanságok, és az általuk alkalmazott tisztességtelen üzleti gyakorlatok negatív következményeit hivatott kezelni. A DMA célja a tisztességes üzleti feltételek biztosításán túl a digitális piacok megtámadhatóságának biztosítása, azaz, hogy a piaci szereplők, így különösen a kis- és középvállalkozások mérettől függetlenül egyenlő feltételekkel vehessenek részt az online gazdaságban. A javaslat célja tehát az alternatív digitális platformok megjelenésének és sikerességének támogatása. A rendelethez fűzött remények szerint az új szabályok ösztönzni fogják az innovációt, valamint azt, hogy a fogyasztók minél több online szolgáltatást a lehető legjobb áron tudjanak elérni. Az EU-ban egyébként jelenleg több mint tízezer digitális platform működik, amelyek több mint 90 százaléka kis- és középvállalkozásnak minősül. Fontos, hogy a DMA szabályai rájuk nem, csupán a legnagyobb kapuőrökre vonatkoznának, amiken keresztül a felhasználók döntő többségben az internetet használják. Így többek között
A kötelezettségek között szerepel például, hogy a kapuőrök nem részesíthetik előnyben a saját maguk által kínált termékeket vagy szolgáltatásokat az olyan hasonló termékekhez és szolgáltatásokhoz képest, melyeket mások kínálnak a platformon. Továbbá a javaslat szerint a kapuőrök nem akadályozhatják meg azt sem, hogy a felhasználók az eszközeikről előzetesen gyárilag telepített szoftvereket és alkalmazásokat távolítsanak el. Fel kell készülniük továbbá új, harmadik felek alkalmazás-áruházainak telepítésére is.
A rendelet lehetőséget biztosít a felhasználók számára annak megtiltására is, hogy a Facebook közösségi média platformján és az ahhoz kapcsolódó üzenetküldő alkalmazás, a Messenger használata során gyűjtött személyes adataikat összesítse. Más szabályok lehetővé teszik, hogy egy az Amazon online piacterén árúsító kereskedő más hasonló platformon kedvezőbb áron kínálhassa termékeit.
Mik a következő lépések? A jogszabályokról az Európai Parlament és az Európai Tanács között nemrég létrejött ideiglenes politikai megállapodást még mindkét jogalkotónak jóvá kell hagynia. Ezt követően kezdődhet meg a szabályok véglegesítése és a hivatalos elfogadási eljárás. Maradt még tehát némi felkészülési idő a digitális óriások számára, hogy a megkívánt lényeges módosításokat végrehajtsák és üzleti modelljüket egyaránt befolyásoló rendelkezéseknek megfeleljenek. Az pedig, hogy a szabályok beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket szintén a jövő zenéje.
A szerző a Mathias Corvinus Collegium (MCC) PhD Program kutatója, az Európai Tanulmányok Műhely munkatársa.
Borítókép: JOHN THYS / AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A magyarok kétharmada használja a Chrome-ot, ám a keresőóriásnak most valószínűleg el kell adnia a böngészőjét.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
A külügyminiszter végigjátszotta első mérkőzését, ráadásul gólt is szerzett.
A magyar játékos góljával szereztek vezetést a liverpooliak.
