Horvátország elnöke interjúban fejtegette, hogy a bosznia-hercegovinai választási törvény módosításáig hazájának blokkolnia kellene Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. A parlament dönt majd.
Interjút adott kedden Zoran Milanović, Horvátország államfője az index.hr-nevű online lapnak kedden. Az interjúban az elnök elmondta, hogy Horvátországnak blokkolnia kell Finnország és Svédország NATO-csatlakozását mindaddig, amíg valamilyen megoldás nem születik a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjára vonatkozóan. Az interjút a finn sajtó is értékelte.
Milanović sajnálta, hogy a problémát épp egy olyan példamutató ország kapcsán vetette fel, mint Finnország. Azt várja ugyanakkor a finnektől, hogy támogassák a horvátok ügyét. Úgy véli ugyanis, hogy
„(…) Azt kérjük Finnországtól és Svédországtól, hogy mondják el az amerikaiaknak, hogy ezt [a problémát] meg kell oldani. Életbevágó kérdés ez az ország, a nemzet és a nép számára, de ugyanígy Bosznia-Hercegovina számára is. Utóbbi számára azért, hogy egy szervezett állammá válhasson. Ezt követően Zágráb támogathatja Bosznia-Hercegovinát abban, hogy az Európai Unió tagállamává váljon.”
– mondta Milanović az interjúban.
A horvát kormány cáfol
Könnyen lehet azonban, hogy a horvát elnök szavait nem követik valódi tettek, és ezt az elnök is elismeri. Horvátország hivatalosan már ígéretet tett Finnország számára arra vonatkozóan, hogy támogatni fogja a skandináv országot a NATO-tagság elnyerésében. Ezt már a finn külügyminisztérium szögezte le Twitteren kedd éjszaka.
A bejegyzésben Pekka Haavisto külügyminiszter arról számolt be, hogy a horvát kollégájával, Gordan Grlić-Radmannal tartott megbeszélésén a külügyminiszter megerősítette, hogy
Ahhoz, hogy Svédország és Finnország a NATO tagjává váljon, mind a 30 jelenlegi tagállam ratifikációja szükséges. Horvátország 2009. óta a NATO tagja.
Milanović problémája: a horvátok az indokoltnál kevésbé képviseltetik magukat a bosnyák parlamentben
Az 1990-es években a bosnyákok és a horvátok még háborúban álltak egymással. A daytoni szerződés (általános keretmegállapodás a békéért Bosznia-Hercegovinában) zárta le a három és fél éven keresztül tartó konfliktust. Ennek eredményeképpen jött létre a szerb többségű boszniai Szerb Köztársaság és a zömmel bosnyákok és horvátok által lakott Bosznia-hercegovinai föderáció. Utóbbiban olyan kormány működik, amely az összes jelentős etnikai kisebbséget, tehát a bosnyákok mellett a szerbeket és a horvátokat is képviselteti.
A horvát elnök azt sérelmezi, hogy Bosznia-Hercegovinában
Čović éppen ezért a bosznia-hercegovinai választási rendszer reformját szorgalmazza. Čović célja, hogy a választási törvény a módosítást követően jobban tükrözze a Bosznia-Hercegovinában élő horvát etnikum arányát a teljes népesség körében.
Megjegyzendő, hogy a HDZ vitatja Bosznia-Hercegovina elnöksége horvát tagjának, Željko Komšić legitimitását. A párt azt állítja, hogy Komšićot bosnyák szavazatokkal választották meg. A soron következő parlamenti választásokat októberben tartják, a boszniai horvátok pedig attól tartanak, hogy elvesztik képviselőiket úgy az ország parlamentjében, mind pedig a regionális parlamentekben.
Kép: Zoran Milanovic horvát elnök az ENSZ Közgyűlésében 2021. szeptember 21-én. Spencer Platt / POOL / AFP
Dobozi Gergely
Ütközőövezetként képzeli el Ukrajnát Orbán Viktor, a miniszterelnök szerint ezzel érhető el tartós megoldás a háborús helyzetre. A kormányfő erről egy német lapnak adott interjújában beszélt.
A magyar kormányfő a Die Weltnek adott interjút.
A külgazdasági és külügyminiszter Bosznia-Hercegovinában leszögezte, „a Nyugat-Balkán stabilitása, békéje és biztonsága Magyarország fontos nemzetbiztonsági érdeke”.
A szövetség vezetője arra is figyelmeztetett, hogy Moszkva Európára jelentett fenyegetése messze túl fogja élni a Kijevvel kötött bármely békeszerződést.
Hanno Pevkur szerint egy gyors és mindent eldöntő támadásra van szükség.
Közös támadó kiberműveletek és meglepetésszerű katonai gyakorlatok megrendezését fontolgatják az európai államok a brüsszeli lap szerint.
Pozsony szerint nem egyszerű vitáról van szó, hanem egyre keményebb politikai nyomásgyakorlásról.
Sebestyén Márta megköszönte a magyar kormánynak, hogy a tragédia után nem engedték el a család kezét.
