A francia elnök támogatta az Oroszország ellen hozott uniós szankciókat. Ugyanakkor az egyik fő szorgalmazója annak, hogy folytassák a párbeszédet Moszkvával.
Miközben Európában sokan fellélegeztek Emmanuel Macron francia elnök újraválasztásának hírére és szerte a világból kapja a gratulációkat, nem vár rá könnyű menet következő öt évben. Az Euronews összeszedte, mi lehet az öt legsürgetőbb kihívás, melyre választ kell találnia.
1. Többséget kell szereznie a nemzetgyűlésben
Ellenállásra számíthat Marine Le Pen hívei mellett a szélsőbaloldal Jen-Luc Mélenchon szavazóitól is. A vesztes szélsőjobboldali jelölt is megkezdte a kampányolást pártja, a Nemzeti Tömörülés minél jobb szereplése érdekében.
2. Választói ellenállásra számíthat a megszavazása ellenére
Az első forduló eredménye alapján három új politikai tömb alakult ki Franciaországban Macronnal szemben a szélsőjobboldali Le Pen nacionalista mozgalma, és Mélenchon szélsőbaloldali ellenállása. Ez utóbbi kettő között kevés a közös vonás, az egyetlen a Macronnal, és a rendszerrel szembeni ellenérzés. Mivel mindkét blokk támogatói 20 százalék felett vannak, és azon dolgoznak, hogy ennél jobb eredményt érjenek el júniusban várhatóan Franciaország mélyen megosztott marad.
3. A klímapolitika teljes megújításának ígérete
A két forduló között Macron szemmel láthatóan a baloldali és zöld voksok megszerzését tűzte ki céljául, mikor Marseille-ben klímapolitikájának teljes megújítását ígérte. Macron további ígéretei közé tartozik az energiatakarékosság, az atomenergiai fejlesztések (hat újgenerációs reaktor, további nyolc lehetségességéről tanulmányok), nagy beruházások a megújuló energiaforrásokba, 50 szélerőmű létesítése a tengeren, a vasúti és folyami áruszállítás ösztönzése, légszennyezés kezelése és a további faültetések.
4. Az EU ambiciózus reformja
Macron egyik fő témája már 2017-es megválasztása óta a szorosabb európai integráció. Az elnök európai ambíciói közt szerepel az „energetikai és stratégiai” önállóság, a schengeni övezet reformja, az EU külső határainak megerősítésével, valamint a közös menekültügyi politika. Szintén fontos számára, hogy az európai országok erősítsék meg védelmi kapacitásaikat, és szeretné fellendíteni az európai technológiai ipart is.
5. Egyensúlyozás az orosz-ukrán háborúban
Macron támogatta az Oroszország ellen hozott uniós szankciókat az ukrajnai invázió miatt, kormánya pedig azt mondta, megfontolja az orosz olajimport tilalmát. Ugyanakkor az egyik fő szorgalmazója annak, hogy folytassák a párbeszédet Moszkvával. Szerinte arra is ügyelni kell Európának, hogy elkerüljék a közvetlen katonai szerepvállalást Ukrajnában.
(Nyitókép: Emmanuel Macron francia elnök támogatóival ünnepel Párizsban, miután megnyerte a francia elnökválasztás második fordulóját.MTI/AP/Christophe Ena)
Oleg Duda, a Nép Szolgájának képviselője nem rejtette véka alá, mit gondol az ukrán-magyar kapcsolatok jövőjéről, s lapunknak a következményekről is beszélt, ha egy ország „rossz” oldalt választ ebben a háborúban.
Az ukrán elnök szerint ezek a támadások kihatnak az orosz hadvezetésre is.
Nemcsak az oroszok állítják, az ukránok is megerősítették a támadás tényét. Igaz, a két fél abban már nem ért egyet, mennyire volt sikeres az akció.
Azonnali cselekvésre szólították fel Trumpot.
A vezérkari főnök kiemelte, hogy Ukrajna szándékosan csökkentheti a mobilkommunikáció minőségét az orosz dróntámadások során.
A legrosszabbra számít a szerb sajtó.
A párt megháromszorozta eredményét az egyik legfontosabb német tartományban, és ez még csak a kezdet.
A hét napos idővel indul, kedden egy markáns hidegfront vonul át, majd fokozatosan stabilizálódik az időjárás.
